Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1908

73 Arithm. gen. második kiadásában a 25. lapon: polc), ma hatvány; 89. exponens potentialis karjegy (illetőleg polcjegy I. h.); 100. simplices, compositi eggyügyüek, szerkezetiek (t. i. tényezők, néha sokszoroztatok, ez még tűrhető) ; 108. fracta quant. — törött nagyság; 109. fractio = töredék; 112. geminae fr. = helyes, igazi töredékek; 113. spuriae fr. = helytelen, nem igazi, fattyú töredékek (ma áltört); 115. purae fr. = tiszták, vegytelenek (ma valódi tört); 116. impurae seu mixtae = tisztátalanok, vegyesek (ma vegyes szám); 120. fract. vulgares = köztöredékek; 123. catenariae fract. láncos vagy függős töredék; 124. irreguläres fract. = rendetlenek; 125. fractae fractiones = törött töredékek; 135. radix — gyökér; 136. ordines, gradus rendek, polcok; 143. exponens radicalis = karjegy, gyökérjegy; 149. perfecta seu rationalis, imperfecta seu irrationalis = tökélletes v. tökélletlen (t. i gyök); 153. ab irrationalitate liberare = a tökéletlenségtől felszabadítani; 163. altiori gradu = föbbrendü (t. i. egyenlet); 165. eliminatio incognitae esmeretlennek kizárása; 174. simplex ratio = eggyűgyíi arány; 179. propositio = arányosság; jegyzetben megemlíti: minthogy idomtalan improportionatus, idomos lesz proportionatus és így a proportiot idomnak is lehetne mondani; 185. termini continue proportionales = folyósán arányosságos, arányos; 193. directe vei reciproce prop. term. = egyenes vagy visszált arányosság; 194. regula aurea — arany szabás; 205. probléma algebraicum = betüszámvetési feladás ; 207. conditiones problematis a feladás feltételei; 214. vulgare systema logarithmicum = karjegyszámbeli (arányszámbeli) közrendszer (Briggiai) ; 226. mantissa = hozzáadás; 217. complementum decadicum = tizedes pótolatok ; 226. formula summationis sommázásnak irománya; 227. generalis formula = közönséges iromány. Ezek csupán algebrai műszók, melyek a már említett „Elementa arithmeticae generalis seu algebrae" (1824) művében is előfordulnak, sőt ezeken kivi'il még több más is, melyek közöl érdekességük miatt még egy-kettőt idejegyzek:

1 parallele = egyköziiessen (A. 11. 1.); diversae = különbféle; caedem = azonféle (B. 1. 1.); princípium = sarkállítás (A. 3. 1.); virgula = vonás (A. 110. 1., B. 107. 1.) ma tizedes pont (jelzése nála: 10,5, ma nálunk így szokásos: 105); regula catenaria = láncos szabály (A. 279. 1., B. 275. 1.); probléma impossibile seu chimaericum == elmészfutó feladás (A. 322—3. 1., B. 317. 1.) és így tovább. Geometriai műszavai az 1827-ben megjelent „Elementa geometriae etc." cirnü müvében találhatók. Jóllehet e műről csak később szólunk, nyelvészeti adatait azonban helyesebbnek találom itt felemlíteni. Érdekes szavai : dimensio kimérés (1. I.); superficies = terület, fölület, föle, külszin ; linea = linia, vonás, hossz (2. I.); intuitus purus = tiszta szemlélés; intuitus empiricus érzeményes szemlélés; figura = kép, rajzolat (4. 1.); distantia = távolság, messzeség, távullét (6. I.); centrum circuli = középpont, kellő1 A. = első kiadás, B. = második kiadás.