Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1908

70 példát hoz, de az összetett ingára nézve már más szerzőkre utal (114. 1.). A mellékelt táblákon (4 db.) igen szép és helyes ábrákat közöl. Bresztyenszky ezen művét Z. jellel ismerteti valaki a Tudományos Gyűjtemény 1820. évi folyam májusi (V.) kötetében és pedig elég hosszan (94—107. 1.) 14 oldalon.

1 Dicséri, hogy kézikönyvet adott hallgatói kezébe, de azt a többet, amit adott és amiről Bresztyenszky is tesz említést, ő elhagyta volna, mert a filozofia első évében nem tanulják hozzá a kellő előismereteket, ezért ő a 62—67. és 78—81. §-okat törülné. Nem tartja elég mentségnek azt sem, mit Bresztyenszky említ: hogy t. i. a hallgatók kedvet nyerve, könnyebben tovább képezhessék magukat. — Módszerét nem kárhoztatja, de mivel Bresztyenszky a görög módszert lekicsinyli, ezt az ítéletet kissé túlzónak mondja s védve a régieket, így fejezi be ez elmefuttatását: „Úgy írjunk, mint azok minden bizonnyal imának, ha a tizenkilentzedik században élnének." (U. o. 99. 1.) — Dicséri a szerzőt, hogy elmefejlesztő munkát irt, de a beosztást a már említett két részre fölöslegesnek tartja. Az ő fölosztása ez lenne: I. rész: „Akármely erőtől nógatott magányos test"-ről; II. rész pedig: „Több testektől egymásra gyakoroltatott hatásból és visszahatásból eredő mozgások"-ról tárgyalna. — Végre kifejti saját tárgyalása módját; az egyes mechanikai törvényeket veszi sorba s általános elvekről beszél. E tárgyilagos bírálat is — kifogásait megemlítve — igen megdicséri Bresztyenszky művét, amely dicsérethez mi annál inkább csatlakozhatunk, mivel nem osztozhatunk a bírálónak véleményében, hanem igenis szükségesnek tartjuk azt a kevés többletet a tanulók érdeklődésének felkeltéseért és a módszert könnyen érthetőségeért. Bresztyenszkynek rendjéhez való ragaszkodásáról tesz tanúságot, hogy ezt az első művét rendje fejének ajánlotta, ki akkor Horváth Pál tihanyi apát volt.

8 Nemes lelkére pedig világot vet, midőn így fejezi be bevezető szavait: „Használd e művet Isten dicsőségére és saját tökéletesedésedre." (Utere itaque hoc opusculo ad Dei glóriám, Tuique perfectionem A. B.) 1 Érdekes megjegyzése a recensornak — jóllehet nem e dologhoz tartozik — a következő: .Bresztyenszky tagja azon érdemes Szerzetnek, mellynek fijai visszaállíttatásokkor a' magánynak részes unalmait a' serdülő magyar ifjúság' tanításával okosan felcserélték 's így az elmélkedő élet neméből kilépvén, valóságos munkálkodó polgárokká alkottattanak.* U. o. 95. 1. s Nóvák főapát betegsége miatt ugyanis — nem hallott jól — Horváth Pál, akkori tihanyi apát, vette át a rendnek kormányzását az uj főapátválasztásig. (1829. jan. 15.)