Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1907

193 meghagy a megyének bizonyos politikai jogot is. — Rónay csak két sarkalatos nehézségről szólt; a bizottságok alakulásáról, s a főispánok hatásköréről. Az előbbire nézve nem szól a virilisek nagyobb befolyásáról, mert a megyei testület nem politikai testület; az pedig mégis csak méltányos, hogy a ki többel járul a közterhekhez, annak befolyása is nagyobb legyen. Valaki közbeszólt: hogy a nép járul hozzá legtöbbel; Rónay rögtön megfelelt, hogy a nép is át fogja látni, hogy a vagyonosabb osztály műveltebb is, tehát természetesen veszi át a vezetést is, s szivesen csatlakozik hozzá. Hasonlókép nem fél attól sem, ha a főispánok és polgármesterek legalább annyi hatalommal fel lesznek ruházva, a mennyi kormányzati hivatásukhoz szükséges, mert visszaéléseik ellen mindig van ótalom a törvényben. Nálunk a föbaj abban van, hogy a nép szeret másra támaszkodni, maga pedig tényleg nem szeret részt venni és fáradni a közügyekben. Ekkor tér azután át Tisza indítványára, a Kings-Bench-re. A Kings-Bench Angliában a legfelső törvényszék, a mely előtt a magyar ember nem szivesen hajolna meg, mert az alsóbb törvényszékek minden ügyét is akkor kéri magához, mikor jónak látja. Hatalma van a közigazgatási bizottsági testület, sőt bármely testület fölött is. így értve a dolgot, a mint tényleg van Angliában, mondja a szónok, alig lesz kedve a magyarnak e felsőbb forumot kívánni, mert hisz a megyék régi jogaiból sem akar engedni, a mit pedig a parlamentaris forma is megkövetel. — Hogy az angol nép annyira tiszteli a törvényt, s a magyar sokszor annyira elleneszegül, ez a két nép múltjából következik. Az angolnak vérében van a Parlamentarismus; a magyar a föhatalomban századokon át csak ellenségét látta, azért idegenkedik tőle. Ha majd az idők változnak, akkor meglesz a valódi törvénytisztelet is. Beszédét találó hasonlattal fejezi be : Minden szervezet csak addig képes életre, mig alkalmazkodni bir környezetéhez; igy van ez a nemzetek életében is. — A szónokot sokan üdvözölték s méltán, mert beszéde kiválóan sikerült parlamenti szónoklat volt. Rónay e beszédének is megvolt hatása; a többség elfogadta a törvényjavaslatot s elvetette Tisza indítványát. A beszédet igazi mély állambölcseleti felfogás, s vele együtt a magyar viszonyoknak alapos ismerete jellemzi. Mint minden beszédében, ebben is kifejtése fokozatosan halad lépésről-lépésre, s világos tagozatban tünteti föl az eszmék kapcsolatát; előadása is magyaros, világos, szabatos. Szónoki beszédein általában meglátszik az alapos bölcseleti képzettségű tanár, a ki mindig a tárgy valóját keresi, meg is találja s nagy gyakorlatságánál fogva módja is van ezt másokra nézve is teljesen érthetővé tenni. Mint elmélkedő természetű emberben kevesebb volt az indulat vagy épen a szenvedély tüze; ezt csak a szabadságharczban elmondott beszédeiben találhatnók meg; csakhogy a hírlapi felszólításon kivül egyik sem maradt ránk. Higgadt okosság jellemzi még Angliában az egyes gyűléseken elmondott beszédeit is, mert elve volt, hogy a legnagyobb baj, mikor valamely nemzet szavakkal akar eredményt felmutatni. Ez a higgadt okosság jellemezte mindjárt első fel13