Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1904

92 Fölmentés a tantárgyakból való vizsgálat alul nem volt. Csak egy kivétel akadt, az is föltételhez kötve. 1827-ben a király megengedte, hogy gr. Széchenyi Lajos fia, Károly magántanuló csakis azon esetre nyerhet fölmentést a magyar nyelvi és a vallástani vizsgálat alul, ha felmutatja papi nevelőjének abbeli bizonyítványát, hogy e két tantárgyból kellő oktatást nyert.

1 A tanulók mentől nagyobb fokú kiképzésére, sőt a nyilvánosság elé való kilépésre kívülről is kínálkoztak üdvös lökések. így 1822. március 22-ikén Podmanitzky József, Marczibányi-intézet elnöke fölkérte az igazgatóságot, hogy hirdesse ki az ifjúságnak, hogy az évenkint kitűzött irodalmi pályatételek közül ezentúl az egyikre — 100 frt díjjal — felváltva jog- és orvostanhallgatók pályázhatnak; a dolgozatot hírlapban kell közölni.

2 Magából az ifjúság kebeléből is indult meg ily természetű mozgalom. 1818-ban az ifjak az „

Ephemerides litterariae

1

1 cimü lap járatását kérték, de a helyt, tanács nem engedte meg.

3 1844. végén Győr vármegye által terjesztette az ifjúság a h. tanács elé abbeli kérelmét, hogy képző-kört alakíthasson. A h. tanács a kérvényt a főigazgatóságnak küldte le véleményezés végett. A főigazgató azt felelte, hogy ez rendeletileg tilos. A b. tanács dicsérőleg vette tudomásul a választ.

4 1846-ban Győr vármegye újból ajánlotta a h. tanácsnak az ifjúságtól tervezett képző-kör helybenhagyását. A h. tanács ismét a főigazgató véleményét kérte ki. A főigazgató ezúttal igen melegen ajánlotta a képző-kör engedélyezését, valamint a vármegyének azt a javaslatát is, hogy a magyar irodalom rendszeres tanulása az egész akadémiai ifjúságra kötelező legyen.

5 De nem érkezett válasz. 2. A tanulók vallásgyakorlatai. Az akadémiai ifjúság vasár- és ünnepnapokon, valamint hétköznapokon előirt időben testületileg misét és litániát hallgatott ; ezenkívül vasár- és ünnepnapokon jelen volt az exhortátor szentbeszédein, továbbá részt vett a szokásos egyházi körmeneteken. Gyónás és áldozás havonkint volt.

6 Szokásban volt a három napig tartó húsvéti szentgyakorlat is. A nem katholikus ifjakra is kötelező volt a vallásuktól előirt istentiszteleten jelen lenni. Erről az illető lelkész időnkint jelentést tartozott beküldeni a főigazgatónak. A diák-misék vasár- és ünnepnap rendesen ünnepiesen, zenével szoktak lefolyni. Minthogy azonban arra nem volt alap, hogy az ünnepies, zenés misével járó költségeket födözni tudták volna, azért a főigazgató tekintetbe véve még a nagy drágaságot is 1810-ben akként intézkedett^ hogy csak minden hónap első vasárnapján, Veni Sete- és Te Deum-kor 1 1826/7 : 210. — 2 1821/2 : 133. — 3 1818/9 : 67. — 4 1844/5 : 239. és 383. — 5 1845/6 : 239. - 6 V. ö. Ratio, 251. §.