Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1904

104 beszélő férfiakat. A h. tanács e dologról értesülvén 1841. március 2-ikán (6863. sz.) keményen megrótta az ifjúság illetéktelen beavatkozását és szigorúan megtiltotta neki a megyei gyűléseken való megjelenést.

1 Ez a magyarázata annak is, hogy a h. tanács 1844-ben nem engedte meg a győri akadémiai ifjúságnak az önképző-kör alakitását, mert látta, hogy az csakhamar politikai eszmecserék melegágyává leend. Hiában volt a h. tanács intelme, fenyegetődzése. Az ifjúság hovatova már annyira belekerült az uj politikai áramlatok sodrában, hogy szinte lehetetlennek látszott ettől feltartóztatni. Mivel a győri akadémiai ifjak közül 1845-ben többen is megjelentek a megyegyűlésen, azért a h. tanács újra megismételte föntebbi tilalmát, de hasztalan;

2 a közügyek iránt való érdeklődés már nag}

7 mértékben meg honosodott az ifjak között. Az 1848. február első felében tartott megyei közgyűléseken is élénk részt vettek a hallgatóság soraiban, honnan meg-megujuló pisszegés, zaj és kiabálás vegyült a tanácskozás közé. A dologról a kancelláriához olyféle jelentés ment föl, hogy az egész zavart az akadémiai itjuság idézte elő. Szőgyény László alkancellár ezért felszólította a főigazgatót, hogy az ifjúság ilynemű kihágásait gátolja meg s rójjon rájuk büntetést. A főigazgató ;— mondhatni -— kitérőleg azt válaszolta, hogy a tüntetésnek nem az akadémiai ifjúság volt az okozója.

3 A márciusi napok mozgalmaiból is kivették részüket a győri akadémiai ifjak. A közelebbi lökést erre az a hírlapi cikk adta meg, mely március 14-ikén érkezett Pozsonyból a Győrött megjelenő Hazánk cimű újsághoz. Ez a cikk a bécsi forradalomról, a Metternich-féle kormányrendszer bukásáról, a pozsonyi politikai tüntetésről s arról beszél — de még korán, — hogy a magyar országgyűlés eltörülte a cenzúrát.

4 A hir hatása alatt még aznap este a színházban hazafias tüntetés volt. Czakó Zsigmond „Könnyelműek" c. darabját játszották. Felvonásközben a tanuló itjuság a „magyar marseillaise" (Rákóczi-induló) eljátszását követelte a zenekartól, mit az a közönség dörgő éljenzése közt meg is tett. Másnap (márc. 15.) Kovács Pál, a Hazánk cimű hírlap szerkesztője, Lukács Sándor (gr. Zichy Ottó titkára) és Keresztesy Ambrus ügyvéd népgyűlést hívtak össze. Meghívták rá az akadémiai ifjúságot is. Ez meg is jelent. A gyűlés a nagy piacon (Széchenyi-tér) folyt le. Kovács felolvasta a cikket, Keresztesy pedig szabadelvű eszméket hirdető beszédet mondott. Az ifjak ki-kitörő tetszésnyilvánítással hallgatták végig a felolvasott cikket s a beszédet; után a „Fóthi dal

u-1 és a „Szózat

1

1-ot énekelték. Majd miután Lukács és Keresztesy csöndes elvonulásra szólította fel őket, lelkes éljenzések közt szétoszlottak. Este a rögtönzött fáklyásmenetben is résztvettek, példás rendet és magatartást tanúsítva.

5 1 1840/1: 202. — 3 1845/6: 136. — 3 1847/8 137. — 4 L. erről még a könyvbiráló hivatalról szóló fejezetet. — 5 Hazánk, akad. tanács-jkönyvek és Győri Hírlap 1904. 61. sz.