Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1903

3i követnie s nem volt szabad tőle eltérnie, hogy így a tanulók munkáját megkönnyítse.

1 Akadémiánkban a következő szerzők műveit használták. A hittanhoz Szaniszló Ferenc „Doetrina religionis christiano-eatholicae". („A ker. kath. religio tudománya.") A magyar nyelv és irodalomhoz : „Epitome institutionum grammaticalium linguae Hungaricae", Bittnicz Lajos: „A magyar nyelvbeli előadás tudománya", „Magyar nyelvtudomány", Pdpay Sámuel: „A magyar literatura esmérete". A bölcselettanhoz : Makó, Horváth Ker. János, Storchenau, Brucker (Lipcse), Verner József, győri akadémiai tanár, Imre János, pesti egyetemi tanár, Szűcs István, piarista, pesti egyetemi tanár, Stanke Leánder, győri akad. tanár müveit. A magyar oknyomozó történelemhez : Pray, Katona és Spányik műveit. Az egyetemes történelemhez : .az osztrák egyetemek számára előirt tankönyvet: a Troppauban megjelent „História universalis

u-t, továbbá Genersich János, Bol la Márton piarista és Maár Bonifác győri akad. tanár műveit és kéziratait. A mathématikához : Branischa József, Bresztenszky Béla, győri akad. tanárok, De la Casse Benjamin, pannonhalmi bencés (Elemi mennyiségtan), és Rausch Ferenc, volt győri akad. tanár műveit. A természettanhoz : Horváth K. János, Pánkel Máté, Varga Márton, Tomcsányi, Mitterpacher, Schmid és Sirkhuber műveit. A hazai magán és büntető joghoz: Huszti, Kelemen Imre, Frank Ignác, Vuchetich, Markovits János és Majster György (Principia juris criminalis, Göttingae) müveit s a kúria döntvényeit. A természet és a magyar közjoghoz: Martini, továbbá Szibenliszt, Albély és Csatskó győri akad. tanárok müveit és kéziratait. A statisztika és a tiszti Írásmódhoz : Sonnenfels, Fényes Elek, Schuber Vilmos és Kőnek Sándor műveit és kéziratait. A politika és kamarai tudományokhoz : Sax Mihály, volt győri akad. tanár, Beke Farkas győri akad. tanár (Sonnenfels után és önállóan irt művét), Schmidt Ádám, Jakab Lajos és Karvassy Ágost győri akad. tanár müveit és kéziratait. A váltó és kereskedelmi joghoz: az illető tanár kéziratait. A bányajoghoz: A „Lexikon scientiarum montanisticarum"-ot, Peinthner János Tádé Antal „Jus montanum" c. müvének kéziratát, a „Codex Maximilianus"-t, az összes idevágó királyi rendeleteket, Schmidt udvari titkár „Bányatörvények" c. 39 kötetre rugó gyűjteményét. * 1 Ratio.