Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1903

6o őt hivatalos és magán életében derék férfiúnak mondja. A félévi minő­sítők is igy jellemzik a tudós Vernert. 1822-ben a jenai mineralógiai tár­saság megválasztotta tagjának, miről október 13-ikán kelt oklevelet kül­dött neki. A helytartó-tanács is helybenhagyta. 1834. február 25-ikén el­nyerte a pesti egyetem bölcselettani székét. 1 Helyébe a főapát március 23-án Stanke Leándert nevezte ki. A doktori vizsgálatot 1832-ben tette le, tagja volt a pesti egyetem bölcseleti karának. Mély bölcseleti tudásáról szinte hódoló elismeréssel beszélnek ma is elő tanítványai. Szorgalmas munkásság s alapos gondolkodás jellemzik tudományos működését. Kiváló műve „ Compendium históriáé philosophiae í l (Viennae. 1841.), tacitusi tömör­séggel megírva. Mikor a tanítás nyelve magyar lett, munkáját magyarul is kidolgozta „A bölcsészet történelmének vázlata" címen, de ez, épugy mint „ Gyakorlati bölcsészet"-e nem került sajtó alá. 1849. november havá­ban a pesti egyetemre nevezte ki a csász. kir. kormány. 2 Mivel németül kellett tanítania, az első dolga volt előadásait ezen a nyelven kidolgozni, így jöttek létre ily cimü művei: Erfahrungsseelenlehre; Praktische Philo­sophie; Philosophie ; Angewandte Metaphysik; Geschichte der Philosophie bei den Arabern. De ezek is, valamint „Herbart János Fridrik"-ről irt tanulmánya kéziratban maradtak. Hogy mily munkásságot fejtett ki, mu­tatja az, hogy kéziratai, melyeket a pannonhalmi irattárban őriznek, ösz­szesen 7616 oldalra terjednek. Műveit bizonyára kiadta volna, de 1855. ápril 28-ikán meghalt Pesten. Kár, hogy a bencés rend nem nyomatta ki műveit ; akkor talán tudomást vett volna Stankéról a magyar bölcseleti irodalomtörténet, bár magáért a nyomtatásban megjelent Compendiumá­ért is megérdemelné ezt. — Stanke távozása után a főapát Pfeffel Kalazant József doktort nevezte ki utódául. 1850. március 26-ikán Dőry Gábor fej érvári kerületi biztos (főispán) arról értesítette az akadémiai tanácsot, hogy Pfeffel ez idő szerint nem levén megerősíthető, csak helyettes tanárként működhetik, de rendes fizetését megkapja. Az 1850/1. iskolaév elején győri főgimnáziumi tanár lett. 3 A jogi kar. 1. A természet- és a magyar közjog tanszékét Hirsch Mihály igazgató-tanárnak a pesti egyetemre távozása után Raab Pál nyerte el 1807. december 7-ikén (24839. sz.). 1809. szeptember 12-ikén a kassai akadémia ugyanazon tanszékét kapta meg, de mivel megbetege­dett, nem ment el Kassára. 1810. március 10-ikén Győrött meghalt. 4 Tan­tárgyát az iskolaév elejétől fogva Beke Farkas, a politika tanára, adta elő helyettesként. Beke január havában azt kérte a helytartó-tanácstól, hogy az elvállalt tanszéket mindaddig megtarthassa, amig a nagy drágaság uralkodik. A főigazgató melegen pártolta az erős egészségű, kitartó buz­galmu és széles körű ismeretekkel megáldott tanár ügyét. De a helytartó­tanács nem engedte meg, mivel két tanszéknek egy tanárra bízása ellen­1 1849-51, prot..és 340. - 3 1849—51. prot. — 3 1808/9: 327. — 4 1810: 119.

Next

/
Oldalképek
Tartalom