Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1903

57 lommal és ügyességgel tanította, hagy tanítványai a vizsgálaton nem kö­zönséges eredményt mutattak fel. Karpf 1838. március 10-ikén rendes tanárrá kinevezését kérte. 1 Nem nyerte el, mivel az 1838. ápril 3-án ki­adott 11402. sz. helytartó-tanácsi tudósítás szerint a király Győrben és Pozsonyban a bencés rendre bizta a magyar tanszéket avval a kötele­zettséggel, hogy a kinevezendő tanár vizsgálatot tartozik tenni a pesti egyetemen. 2 Ennek megfelelőleg a főapát Czuczor Gergelyt, a híres költőt nevezte ki az üres tanszékre. Alig tanított Czuczor egy hónapig, amikor (okt. 28.) főapátja égető szükségből visszahívta. 3 Helyébe Ramóczy (Ram­mershoffer) Valériánt küldte. 1839-ben letette a tanárképesítő vizsgála­tot, 1844-ben pedig az álladalomtanból szerzett képesítést. Irodalmilag is működött ; munkái ismertek. Csak azt említjük meg, hogy nyelvtani és szótári munkáival nagy szolgálatokat tett a magyar nyelv elterjedésének és elsajátításának. 1850-ben március 23-ikán a főapát a csász. kir. kor­mány intézkedése következtében a pozsonyi akadémiába küldte a böl­cselettan (német nyelvű) és a magyar nyelv mint rendkívüli tárgy tan­székére. Helyébe ugyanonnan a németül nem tudó Ferenczy Jakab, a magyar irodalom egyik érdemes úttörője, került. 4 A bölcseleti kar. 1. A történelmi tanszéken folytatólag Berta György, működött. E nagytudományu, széleskörű ismeretekkel megáldott tanár a jogtudományoknak is doktora volt. 1826. január 20-ikán meghalt. Özvegye, Teschlmayer Teréz 266 frt 4 krt kapott évi nyugalmi díjul. 5 April 7-ig Réthy András, a görög nyelv tanára helyettesitett ; attól fogva Orray Kajttán bencés volt a rendes tanár az 1820/1-iki iskolaév végéig. Be­tegeskedése miatt vált meg tanszékétől. Utódául a főapát Maár Bonifácot nevezte ki. A doktori vizsgálatot 1818-ban tette le, tagja volt a pesti tudomány-egyetem böleseleti karának, azonkívül Győr és Moson megyék, a bácsai és vecsei egyházi nemesek beválasztották táblabiráik közé. 6 Mint tanárt szeretetreméltósága, finom bánásmódja, tantárgyának alapos ismerete, meleghangú s meggyőződéses előadása a legnagyobb mértékű népszerű­ségre és tekintélyre emelték. Mai nap is élő tanítványai (dr. Argay István győri orvos, dr. Kautz Gyula v. b. titkos tanácsos) mindig egész hévvel és lelkesedéssel beszélnek róla, a mi világosan bizonyítja, hogy hallgatóit teljesen megnyerte tantárgyának s hirdetett eszméinek. Ha még föl­említjük, hogy főleg világtörténelmi előadásait óriási szorgalommal, job­bára saját kutatásai alapján állította össze, akkor méltán elmondhatjuk róla, hogy ö maga is, tantárgya is az »élet mestere*-ként szerepelt, ami nagy áldás volt különösen az ö korában, amikor az átalakulóban levő politikai és társadalmi életnek önzetlen és tapintatos, okos és kitartó • 1836/7 : 37., 86., 247. és 1837/8 : 108. — * U. o. 219. és 253. — * U. o. 345. — 4 1838/9: 42. és 1849-51. prot. 12. 16. — 8 1819/20 : 93, 148. és 173; 1821/2 : és főigaz­gatói minősítési táblázat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom