Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1903

36 tanácsülés a november 25-én kezdődő iskolaévre vonatkozólag azt határozta, hogy az előadások oly nyelven fognak folyni, amint a helytartótanács a márciusi zavaros napok előtt megszabta, de a természettant és a mathézist magyarul tárgyalják, minthogy nincsenek latin tankönyvek.

1 3. Iskolaév, nagy- és kis-szünetek. Tentamenek, vitatkozások, vizsgálatok. A Ratio (99. §.) az iskolaévet ezúttal is tiz hónapra szabta, s november elejétől augusztus végéig tartott. Az 1831. május 17-ikén 13905. sz. rendelet ez állapoton annyiban változtatott, hogy október elejétől julius végéig terjedő időre tette az iskolaévet. Az egész munkaidő két önálló félévre (semester) oszlott fel. A nagy-szünet két hónapig tartott. Néhány esetben azonban hosszabbra nyúlt. 1809-ben a francia háború miatt már junius 13-ikán meg kellett szüntetni az előadásokat s a következő iskolaév csak november 21-ikén nyilt meg. 1848-ban miniszteri rendeletre május végén zárult be az iskolaév. 1848/9-ben ideiglen szünetelt az akadémiai oktatás. Az 1849/50-iki iskolaév is csonka volt, mert csak november 25-ikén vette kezdetét. Az iskolaévet ünnepies Veni Sanctéval kezdték s Te Deummal rekesztették be. Kis-szünetek voltak a vasár- és ünnepnapokon kivül: kedd délutánja, az egész csütörtök, a karácsonyt előző nap, húshagyó hétfő és kedd, hamvazó szerda délelőttje ; a király neve- és születésnapja s húsvét nagyhete.

2 A főigazgató, igazgató s tanárok nevenapján szünetet engedélyezni tilos volt.

3 1824-ben (16503. sz. rend.) a szokás folytán szaporult szüneteket megszorítják annyiban, hogy a karácsonyi ünnepkörben csak karácsony, Szt. István vértanú napját s az újévet megelőző napot engedik szünetül.

4 A többi napon délelőtt és délután két-két órában folytak az előadások, keddet kivéve, a mikor csak délelőtt volt előadás. Ez órák a szoros értelemben vett bölcseleti és jogi tantárgyak számára voltak lefoglalva.

5 Ezeken kivül az összes bölcseleti hallgatók számára heti két órai hittan volt szánva. Szintúgy két óra a magyar nyelvi és irodalmi oktatásra, továbbá külön óra — esetleg több — a görög nyelv tanítására.

6 Minthogy a hittani órákat délelőtt (10—11 -ig) szokták tartani, azért a helytartótanács elejét akarva venni annak, hogy az ifjak fáradtan és kimerülten ne hallgassák e legfontosabb tárgyat, 1834. november 24-én (33346. sz.) meghagyta, hogy a hittant a rendes, vagyis az első vagy második órában tartsák. Az akadémiai tanácsülés erre azt a kérdést vetette föl, vájjon olyankor a harmadik óra egészen elmarad-e, avagy aki óráját átengedi, 1 1849/50. prot. — » Ratio, 46. 87. és 99. §§. és 1818. dec. 22. 34641. sz. rend. — 3 1823. ápr. 15. 8594. sz. r. — 4 1823/4. prot. 216. Újév napja, mint ünnep, természetesen megmaradt szünetnek. — 5 A bölcseleti tárgyak egyes ágai számára a rendes órákon kivül is kellett időt lefoglalni. — G Ratio, tab. VIII.