Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1903

26 közi) és a magyar közjog (ius naturae, item jus publicum universale, gentium et jus publ. Hungáriáé); b) Magyarország, a csász. kir. uralkodóház örökös tartományainak s a többi európai államok statisztikája ; c) bányajog (ius montanum, metallicum). A 2-ik évi tanfolyamon : a) a magyar magán és büntető jog (jus privatum Hungáriáé seu patrium, et jus criminale ; b) és c) a politikai és kamarai (pénzügyi) tudományok (politia et scientia commercii, resque aeraria), váltó és kereskedelmi jog (jus cambio-mercantile) és a tiszti Írásmód (stilus curialis). A Ratio iio. §-a szerint a tiszti Írásmódot a magyar magánjog tanárának kellett előadni. Akadémiánkon nem így volt, hanem a politikai tudományok tanára adta elő. A helytartó-tanács ez ellen 1840-ben (47. sz. rend.) kifogást tett s felszólította a főigazgatót, hogy tegven ez ügvben javaslatot. Meg is tette, mely így szólt : A magánjog már igen terjedelmes, a jövőben pedig még jobban az lesz, mert tételes törvények gyűjteményéből fog állni s ez okból a tananyagot nem is lehet megrövidíteni, mint pd. a természetjogot vagy a politikai tudományokat. A büntető jog tárgyalására máris alig tud a tanár időt szorítani; dolga még jobban felszaporodik, ha az országos bizottságilag kidolgozott codex criminalis szentesítést nyer. Ebből folyólag a tiszti írásmód tanítását továbbra is az eddigi kézben óhajtaná hagvni. A helyes megokolás nem használt, a helytartó-tanács 1842. márc. 8-iki (7743. sz.) rendeletével a Ratióra való hivatkozással a politikai tudomám'ok tanárára ruházta.

1 Mind a két kar hallgatóira nézve kötelező, volt a magyar nyelv és irodalom hallgatása. Nemzeti nyelvünk ismerete nélkül — mondja a Ratio 97. §-a — senki közhivatalt nem nyerhet, ha egyéb tanulmányait még oly jól végezte is. A gimnáziumból föllépő ifjaknak ugyan már kell magyarul tudniok, mégis ha fordul elő eset, hogy többen nem sajátították el teljesen a magyar nyelvet, az ilyeneket az akadémiában a nyelvtani ismeretekre kell tanítani; akiknek pedig anyanyelvük vagy jól beszélik ugyan a magyar nyelvet, azokat ennek művészi kezelésére s a kiválóbb irók olvasásában kell gyakorolni. — A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a győri akadémiában nem mindenki hallgatta a magyar nyelvi előadásokat. Kívánatosnak találja a Ratio (98. §.) még azt is, hogy az akadémiának székhelyén rajziskola (schola graphidis) is legyen, hogy alkalom adódjék a rajzra hajlandósággal és ügyességgel megáldott ifjaknak ebben a nagy haszonnal járó mesterségben is magukat kiképezni. Győrött ez időben már javában virágzott a rajziskola; de hogy az akadémia hallgatói is látogatták-e, nincs rá adatunk.

2 1 1839/40. prot. 123. és 1841/2. prot. 225. — 2 Érdekességénél fogva fölemlítjük, hogy a bencés rendi magán jellegű bölcseleti liceum növendékei a rajziskolát rendesen látogatták s valóban meglepően gondos és fejlett műizlésre valló geométriai és szabadkézi rajzokat készítettek.