Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1903

18 nem vett magára az akadémiai épületet vagy a tanszerek beszerzését illetőleg. Az épülettel a további években is folyt a bajlódás. Nem akadunk évre, hogy leforgása alatt valami jelentékeny hiány ne mutatkozott volna. 1824-ben megint rossz a tető s a padlás, és bár 1817. és 1819-ben 614 frt 66 kr. értékű javítást fordítottak rá, mégis beesett az eső s oly korhadt volt gerendázat, hogy attól tartottak, hogy egy erösebb szél mindenestül lefordítja az egész tetőzetet. Fejér György főigazgató megvizsgáltatta a természettan és számtan tanáraival és nagyobb javítás történt rajt. 1825-ben ujabb baj jelenkezett. A falak repedezettek, az épület oromja annyira rongálódott volt, hogy ledöléssel fenyegetett. Az ablakok is rosszak voltak. A következő év tavaszán végbevitt javitás 680 frt 40

1/

2 krba került. Nyomban rá az épület másik részének a fala bomladozott ; erre ráment 107 frt 21 kr.

1 Ugyancsak ez év tavaszán a szelek az előző évben javított tetőzetet újra kikezdték; megint beesett az eső az osztálytermekbe. 127 frt 9 krt fordítottak rá.

s Az örökös foltozgatásnak az lett az eredménye, hogy az épület jó karba sohasem jutott.' így történt, hogy 1828. julius havában már megint siralmas állapotra jutott az épület. Egészében romba omlani készült. A logikai osztály mennyezete annyira szakadozóban volt, hogy gerendákkal kellett megtámogatni. Ilyen formán voltak a többi termek is. A Mansard-rendszerben készült tető majdnem teljesen korhadt volt. Szóval olyan fokú volt a baj, hogy attól tartottak a tanárok, hogy a következő iskolaévben nem lehet megkezdeni az előadásokat. A mesteremberek üresmitzer főigazgatóval együtt 3958 frt 24V

2 krban állapították 1 182

6/,. prot. 175. — » U. 0. 189. — 3 1826. őszén az a hir terjedt el Győr városában, ltogy Baranya, Somogy és Verócze vármegyék kérelmére az országgyűlés olyként határozott, liogy az akadémiának Pécsre való áthelyezését fogja kérni a királytól. Győr város hatósága erre december 7-én felvilágosítást kért Győr város országgyűlési követétől, Rába Istvántól. Ez december 12-én, Pozsonyból kelt levelében csodálkozását fejezi ki a hatóság hiszékenységén, hogy mindenféle mende-mondára ad. Az akadémia ügyére vonatkozólag pedig azt irja, hogy tv országgyűlési tárgyalás alá egyáltalán nem került Való igaz, hogy az említett három vármegye adott be kérelmet egy, Pécsett létesítendő akadémia érdekében. Mikor e felirat a kerületi tanácskozásban szóba keriilt, több vármegye követe azt a megjegyzést tette, hogy a győri akadémiát kellene Pécsre átteni. Ámde a karok és rendek felvilágosítva a győri akadémia alapításának természete és céljai felöl, melyek az akadémiát Győrhöz kötik, ez indítványt végleg elvetették. A három vármegye kérelmét pedig a regnikoláris bizottság tanügyi osztályának adták ki s kimondták, hogy a Pécsett létesítendő akadémia ügyét melegen ajánlják a Fölségnek. — Rába István e körülményes és világos tudósítása nem nyugtatta meg Győr város hatóságát, — ami elég nagy bizalmatlanság volt követe irányában, — hanem december 26-ikán felirt az országgyűlésnek, hogy ne támogassa a délvidéki vármegyék mozgalmát. Sót még Győr vármegye közgyűlését és Juranits Antal győri püspököt is felszólította, hogy lépjenek sorompóba az akadémiának Győrött maradása érdekében. Fel is írt mind a kettő 1827-ben az országgyűlésnek, de már tárgytalan volt lépésük. (Győr város levéltára: tanácsiratok, 1826: 243.'.; Győr vármegyei levéltár: közgyűlési fogalmazványok 1827: 233. a) és b); a győri k. íógimn. akadémiai levéltára; egy 1850-iki emlékirat.)