Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1901

42 23- sír földúlt. A csontok mind egy rakáson feküdtek, mellettök törött pohár, hullámos harántdíszszel. 24. sír. Halántékán sima körös karikafüggö bronzból, lábánál csöves hengeres csont, czélja ismeretlen. 25. sírban kerülékalakü üveggyöngyös fülönfüggő bronzhuzalból, a tetem nyakán opák üveggyöngyök, köztük néhány gerezdelt, a többi lapos vagy tojásdad, egy gömbölyű bronzgyöngy is volt köztük ; ágyékán törött bronzrozetta, mellette lapos orsó ; lába előtt körös fülecskével ellátott korsó, hasán körös barázdadíszszel ; korongon készült. 26. sír. Agyékán kerülékkeretű bronzcsat, jobb keze mellett kés és csonkakúpidomú orsó, kettős barázdadíszszel. 27. sír (ábrákkal) 152cm. mélységben. Érdekes tartalma: egypár fülönfüggő (1., 2.) bronzhuzalból, alsó szára végén, vele ellentétes oldalon gyűrűs 27. sír. 2/3 n. dudor, legalsó hajlásán a szárra forrasztva ül három tömör fémgyöngy s rajtok a negyedik; nyakgyöngyök (3—12.)áttetsző és opák üvegből,vannak korong, tojásdad, négyszögű hasáb- és dinnyemagalakúak, szürke, fűzöld, barna és sötét színben ; velük előfordult egy bronzgyöngy (13.) is ; legérdekesebb köztük a szürke szinű, négyzetalakú üveghasáb, melynek szélesebb lapjain 1—1 figura látható nagyon kezdetleges kivitelben. A homorúan kivésett gömbalakú mélyedéssel és egyszerű vonalakkal mintázott alakok közül az egyik (3. a.) álló emberalakot ábrázol, ki két kezét kitárja, egyiket jobbra, másikat balra s jobb kezében valamiféle tárgyat, talán egyenes kardot tart fölfelé ; előtte és mögötte, egymás fölött 4—4 háromszögű bemélyedés. A másik alak (3. b.) már nehezen ismerhető föl, hogy mifélét akar föltüntetni, valószínűleg vágtató lovat, már azért is, mert az a néhány rövid sáv a háti oldalon a ló sörényét akarja föltüntetni ; a lábak ábrázolása a ló mozgásának megfelelőleg, valamint a fölfelé tartott fark is, elég jó s természetes helyzetben vannak, jó megfigyelésről tanúskodnak, de a kivitelük nagyon gyarló ; a ló alatt kis háromszögű bemélyedés látható. A többi ábra (3. c., 3. d., 3. e.) a hasáb oldalait tünteti föl, melyek közül a fölső és