Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1901

3-7 nak harczias katonai jeliegét kétségen kívül helyezi. Találtunk nyílcsúcsot a jobb és bal kézfejnél, majd mindkettőnél egyet-egyet, a bal térdnél, a medencze mellett balról kettőt, a nyak mögött egy ízben öt darabot egy csomóban. Alakjuk különböző. Fordult elő ismételten a 74. és 160. sírban tüskés szárú és alul négyszögletű, csúcsa felé hengeres végű, legtöbbször tüskés szárú és háromtaréjú nyílcsúcs. A tüske fába volt erősítve és fonállal erősen körültekerve, mint azt a spirálisan haladó bevágások a fán bizonyítják s ma is jól láthatók. Szerepüket nem tudjuk biztosan a tüskés szárú és lapos véső idomú tárgyaknak, a milyenek a 71. és 160. sírban mindig nyílcsúcsokkal fordultak elő s az avar uralom idejében divatoztak, mint a velők előforduló faragott csontlemezek bizonyítják. Nyílcsúcsoknak nem tarthatjuk őket, mert pengéjük nem csúcsban végződik, hanem vagy ívesen hajolt, vagy egyenesen lemetszett s igy vagy a nyílvesszők alsó végén foglaltak helyet, melyet ujjaik közé szorítottak a kifeszített húrral együtt, hogy tova röpit-ék, vagy vésésre használták őket. A 174. sírban finom véső fordult elő vasból, melylyel apró finom véseteket, ponczolásokat eszközölhettek. Nem hiányzott sírmezőnkből a dárda sem,, még pedig annak egyik ritkább változata, a bajuszos fordult elő tokos szárral, a milyent a bastarnok-nép használt a régibb középkorban. Középkori lakóinknak legbecsesebb fegyverük volt a kard, melyet épen ezen oknál fogva csak ritkán, csak az előkelőbb vitézekkel temettek el. Temetőnkben eddig két példány fordult elő ; egyik teljesen megsemmisült, a másik a 72. sírból sem egészen teljes, keresztvasa s fogantyújának egy része is hiányzik s egészen egyenes, tompa háti oldallal. Más fegyvernemek : csákány, kétélű kard, harczi fejsze még eddig nem kerültek elő, úgy szintén sarkantyú és kengyel sem. A tetem mellett előforduló egyes apró vastárgyaknak, töredékeknek czélját egész bizonyossággal nem tudjuk, csak sejtjük, hogy mire szolgáltak. így a 211. sírban a többi között találtam vékonyabb és vastagabb vaslemezből álló, a mai kapcsos erszény vaspántjaihoz hasonló egyenes kis készüléket, melyhez három darab római rézpénz rozsdásodott hozzá — valószínűleg erszény volt; a 17. és 211. sírban kívül domború, belül erősen kivájt vaskeret-darabokat, melyekbe deszkaféle volt bele szegezve — talán paizs vagy tegez volt ; apró háromszögalaku, egyik oldalán karimával fölszerelt vaslemezeket, a 160. avarkori sírban — talán vértes öltözetnek része volt ; a 24. és 75. sírban egész hosszában lyukas csontokat, melyeknek czélját egyáltalán nem tudjuk, ellenben ismerjük a korabeli aczélt a 120. sírból, melylyel a több sírban talált kovát csiholták, hogy tüzet csalhassanak ki belőle ; több sírban találtam ácskapcsokat, különféle változatuakat, melyekkel a koporsó deszkáit kapcsolták össze. Ilyeneket használtak nagyon gyakran szegek helyett a szarmata és avar korszakban mindenfelé az országban, mint a leletek bizonyítják. A szabadon álló test ékesítésére szolgáltak a különféle ékszerek : fülönfüggők, kisebbek-nagyobbak, néha túlságos nagyok és igen változatosak : eddig