Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

393 kezlet is. Az ifjúság csak leczkét hadar el, a mi csak emlékezetét mutatja; az értelem gyakorlását a tanárok sokszor elhanyagolják. 1827-ben a főigazgató, mint említettük, Pestre ment tanügyi értekezletre. Ez alkalommal kérdést intézett a tanári karhoz, hogyan kellene az osztályokat, s az osztályokban a tárgyakat helyesebben beosztani? Hogyan lehetne a magyar nyelvtant gyümölcsözőbben előadni? Hogyan lehetne az előadás nyelvévé tenni? Mely tárgyakat kellene magyar nyelven előadni? Hogyan lehetne az ifjúságnak tudományos nevelését emelni ? Ugyancsak evvel összefüggöleg tesz kérdést a főigazgató 1828. junius 3-án: mily könyveket használ egyes tanár saját tárgyaiból? Mily tárgyat ad elő kéziratból? Miért kell jegyzeteket használnia? Mily hibák fordulnak elő a közkézen forgó könyvekben. Sajnos, hogy erre nézve a tanári kar válaszát nem ismerjük. Többször sürgeti, különösen kezdetben, a főigazgató a szavalás gyakorlását; később e sürgetéssel mind kevésbbé találkozunk. Még egy fontos értekezleti tárgyat említünk föl 1847-ből. Deáky Zs. főigazgató az előző év jegyzőkönyvéből arról győződött meg, hogy a számtan tanítása, bár az 1832. jul. 16. 17039. sz. a. rendelet czélszerü utasításokat adott, mégsem felel még a követelményeknek. Az értekezlet 1847. nov 17-én röviden csak ezt válaszolja: »E kérdésekre két ok hozatott föl: időhiány a tárgyak sokasága miatt és a tankönyv czélszerütlensége.« Ezenkívül nevezetesebb módszer értekezletettel nem találkoztunk egész a következő korszakig. Az Entwurf nemcsak új tervet adott a gymnasiumoknak, hanem egyúttal a tárgyalandó anyagot is részletesebben állapítot a meg; a tanítás módszerével alaposabban foglalkozott úgy, hogy e tárgyba vágó fejtegetései mintegy alapját képezik az ujabb utasításoknak is. Altalános bevezetésében mindjárt azt hangsúlyozta, hogy e tantervnek sok, különböző irányú anyaga csak akkor lesz igazán alapja az ifjak műveltségének, ha nemcsak egyszerűen betanulják, hanem a növendék lelkébe igazán átalakul, alapos ismeretté lesz, a melyen aztán a növendék bizton tud uralkodni ; arra kell törekedni, hogy tudásuk ne holt, hanem eleven ismeret legyen. Ép azért tilos, hogy a tanár egyetemi előadásokat tartson ; ellenkezőleg ereszkedjék le a növendékek lelkéhez, hogy a közlendő anyagot mintegy pontosan bele tudja vele illesztetni eddigi ismeretök közé. Ebből viszont az következik, hogy az alsóbb osztályokban csak annyit adjon elő a tanár, a mennyit ott megérteni s jobbára elsajátítani is tudnak ; vagyis az órák alatt tanulja meg, hogyan kell az ismeretet feldolgozni. Különben pedig minden osztályban arra törekedjék a tanár, hogy növendékei mindent biztosan megértsenek. Az utasításokban aztán részletesen foglalkozik minden tárgy czéljával, módszerével, a tárgy beosztásával, a szemléltetés módjaival, a gyakorlatok czéljával és tárgyával úgy, hogy a tanár eléggé tájékozódhatik belőle iskolai teendőiről. Mindez azonban csak szépen megirt malaszt