Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900
383 T., hogy magyar történelmet és a földrajzot azonnal, a második félévben meg kell már kezdeni; s e végből a tanárok rövidítsék meg az egyetemes történelem előadását. A tanári kar rögtön ülést tartott, a melyből határozottan, szinte örömmel jelenti a H. T.-nak, hogy változtatásra nincs szükség, mert a tanári kar az Entwurf és kormánya rendelete ellenére is mindig hazafias kötelességének ismerte, hogy súlyt fektessen a magyar történelemre. 1860. okt. 30. óta pedig már még terjedelmesebben tárgyalta az I. és II. o.-ban a magyar földrajzot, a II. o.-ban a magyar történetet a vezérek korában; a III. o.-ban 1000 —1301-ig ; a IV. o.-ban 1526 ig; az ujabb időket pedig Peregriny Eleknek 1840-ben megjelent könyve alapján. A felső osztályokban — természetesen a megfelelő földrajzi részszel együtt — Horváth Mihály műve nyomán tárgyalták és pedig V. o -ban a vezérek korát ; a VI. o.-ban az Árpád-házat ; a VII. o.-ban a vegyesházi, a VIII, o.-ban pedig a Habsburg-ház történetét. A H. T. már apr. 6-án helybenhagyólag küldi vissza a tanári kar felterjesztését. A komolyabb változtatásokat azonban a kormány nem akarta elsietni s ép azért lassan igyekezett őket előkészíteni. Irt ezen czélból a pannonhalmi főapátnak is, arra kérvén őt, hogy rendtársaival tanácskozzék a szükséges tantervi változtatásokról. A főapát, illetve megbízásából a perjel összehívja a rendtársakat, különösen a közeli Győrből az igazgatót s néhány tapasztaltabb tanárt. Mi volt a tanácskozás eredménye, nem tudjuk. A kormány 1861. okt. 21-én 18,244. s z- a- kelt rendeletében megszabja, hogy addig, mig a teljes átalakulás megtörténhetik, az eddigi sérelmek s nagy hiányok megszüntetése végett az Entwurf idejében divó szakrendszer helyett a két alsó osztályban az osztályrendszert alkalmazzák ugy, hogy minden osztályban csak egy-egy tanár lesz — a világi gymnasiumokban a vallástanárt nem számítva. A többi osztályban megmarad ugyan a szakrendszer, ugy, hogy a tanárok száma fokozatosan emelkedjék. Ez alapon lesz aztán a hittannak heti 16 órája; a latinnak 45; a görögnek 8, az eddig mostohán kezelt magyar nyelvnek heti 27 órája — vegyes nyelvű gymnasiumokban 36. Nagyobb gondot fordítanak a földrajzra és történelemre is ; a harmadik osztálytól kezdve minden osztályban tanítani fogják : a felsőbb osztályokban, a VII. és VIII. o.-ban, heti négy órában; 15, illetve 11 órában. A mennyiségtannak 17 órája lesz hetenkint; a természetrajz: az állattan a IV., növénytan az V. és az ásványtan a VI. osztályban heti 6 órában ; a természettan a IV., V., VII. és VIII. o.-ban heti 11 órában ; s végre a bölcseletet heti 9, illetve 11 órában adtak elő a VI., VII. és VIII. o.-ban. — A tárgyak tehát szaporodtak, de nem az óraszám ; és és pedig nemcsak azért, hogy a melléktárgyakra is jusson kellő idő, hanem azért is, hogy a növendékek gyönge erejé ne tegyék túlságosan próbára. A testgyakorlás, szépírás, ének is közelebb jutnak a rendes tárgyakhoz, mert a rendelet szerint külön tanár is fogadható előadásukra s ez esetben a növendékektől mérsékelt dij is szedhető.
