Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900
358 III. König Károly-féle alapítvány. Neje 1882 márczius i-én 2000 frtot tett le Győrvárosa kezelésébe avval a föltétellel, hogy kamatait, 50—50 frtnyi összeget, 1 főgymnasiumot és 1 főreált végzett tanuló kapja az érettségi vizsgálat sikeres kiállása alapján (2. pont). A győri főgymn. addig tarthat jogot az ösztöndíjra, mig felekezeti különbség nélkül vesz fel tanulókat (8. pont). IV. Schreib er-féle alapítvány. Ezen alapítvány tőkéje 3700 forint ; szintén egy, VIII. osztályt, illetve az érettségit is sikeresen kiállott tanuló kap 50 frt segélyt egyszersmindenkorra. V. Győri árva-alap. 1763-ban M. Terézia elrendelte, hogy 75 fiu, 25 leány, összesen 100 gyermek számára árvaházat állítsanak. E czélra galanthai gróf Esterházy Ferencz felajánlotta tallosi kastélyát és 10,000 frt alapítvány kamatait ; a plébánosok alapítványából — a mostani vallásalapból évi 10000 frtot utalványoztak, a templomokban gyűjtéseket rendeztek s a lottojövedelemből is évenkint 1200 frt segélyt engedélyeztek. Ez összeghez a következő években is járultak kisebb-nagyobb, néha tekintélyes alapítványok, ugy, hogy 237,249 frtból álló nagy alapítvány került össze. Az árvaház először Talloson volt, 1780-ban Szenczre került, innen 1786-ban Pozsonyba, a megyeházba, a mely azonban 1800 julius 17-én leégett s akkor az árvaház Győrré került a ferencziek kolostorába. 1809-ben a franczia invasio alkalmával a ferencziek kolostorát katonai korházúl foglalták le, ekkor a főapáti házba akarták áthelyezni, a franczia sereg vezére azonban ezt is lefoglalta s igy az árvák szétoszlottak. A franczia háború végével az árvaházat újra össze akarták hozni, s kérték a főapátot, hogy házát engedje át a czélra; a főapát azonban azt válaszolta, hogy mivel a házat a francziák igen megrongálták, nem hajlandó átadni senkinek : de azért, mint láttuk, mégis ott voltak. Gondoltak Pécsre is, a paulinusok kolostorára, de ez a terv sem sikerült. A sok hurczolkodás, a pénz értékének devalválása nagyon is megapasztotta a tőkét is, a kamatokat is úgy, hogy az árvaházat most már 100 árva számára felállítani nem is sikerült volna. Az alapok jövödelme 1815-ben 8059 frt 34 l/ a kr. volt. Ennek kamatairól igy intézkedett a H. T. : 5 felsőbb tanulmányokat folytató ifjú kapjon 200—200 frtot ; 30 tanuló IOO - 100 frtot = 4000 frt ; 3000 frtot pedig kamatokra fognak elhelyezni. A megmaradt összeget igy osztják meg : 400 frtot adnak 20 iparos tanulónak, 224 frtot convertált lányoknak ; a bútorok őrzéséért 144 frtot, a portásnak 200 frtot. A visszaállítás gondolata folyton foglalkoztatta a H. T.-ot. 1827-ben a számvevőség újra felelt a H. T. ily felszólítására s kimutatta, hogy az árvaházat 100 gyermek számára felállítani lehetetlen, mert annyi jövedelmet a meglevő alapok nem hoznak 1826-ban 7 ösztöndíj volt 200 frtos, 40,100 frtos, — 20 pedig 40 frtos. Majd különválasztották a Dlabács, Török és Eszterházy — s szorosan az árvaalapokat s mindenütt külön osztályokat állapítottak meg. Ez az osztályozás maradt meg később is a 30-as években
