Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

344 czikk tárgyalásakor fölmerült a párhuzamos osztályok kérdése is, hogy a hol 70-nél több tanuló van egy osztályban, ott párhuzamos osztály állítandó fel.Kruesz Krizosztom e törvény tárgyalásakor felszólalt a főrendiházban s e kérdésben egyenest Trefort minisztert apostrofálta : ki fizeti a párhuzamos osztályok költségeit? A miniszter azt válaszolta, hogy az az ő gondja lesz ; Kruesz kérte, hogy a miniszter e megnyugtató válasza jegyzőkönyvbe vétessék ; a miniszter kijelentette, hogy ez ellen nincs kifogása. Igy ment bele Kruesz 1884-ben Sopronban a parallel-osztály felállításába, mikor azonban a minisztertől a párhuzamos osztály költségeit kérte, tagadó választ kapott; erre Kruesz az év végén megszüntette a pázhuzamos osztályt. Midőn a győri főgymnasiumot a rend vagyonából felépíttette, belement egyúttal a párhuzamos osztályba is. 1889-től kezdve két első osztály van, a melyek mindegyikében 45-ön felül volt tanuló s igy nagy számuk a következő évben, a II. osztályban okozott esetleg bajt. Ép azért, mivel a II. o. nem volt párhuzamos, mert helyiség sincs rá, a rend feje, Fehér Ipoly főapát elrendelte, hogy mindegyik osztályba csak 45 tanuló vehető föl. Mindemellett is megmaradt és megmarad még sokáig a II. o. túlzsúfoltsága. A gymnasiumnak felépítése, a párhuzamos osztály felállítása tehát a rendet nagyon is súlyosan megterhelte. A kormány és rendnek viszonyát a belső felügyelet szempontjából alább, a főigazgató és hatásköre cz. fejezetben fogjuk tárgyalni. Átmegyünk most az uj gymn. és felszerelés ismertetésére. Az épület a réginek a helyén készült fokozatosan, hogy az előadásoknak ne kelljen huzamosan szünetelniök. Az intézet 1888. szept. 8-án nyilt meg, teljesen újjáépítve, minthogy a meghagyni szándékolt egyes részeket oly kevéssé szilárdaknak találták, hogy meghagyásuk veszéllyel járt volna. Az épületnek tisztán felállítása : i^Oj^o^ frt 23 krba került. Fel kell említenünk, hogy az épülethez semmivel sem járult hozzá sem a tanulmányi alap, a mely különben építeni tartozott volna, sem a kormány, sem a város, sem a megye. A most álló imposans épület természetesen el nem fért volna a réginek a helyén, ép azért a rend volt kénytelen feláldozni az udvarnak egy részét; a várostól talán várhatta volna a rend, hogy bizonyos területtel járuljon az építkezéshez, egyrészt, hogy kényelmesebben helyezhette volna el az egyes helyiségeket, másrészt és főleg azért, hogy az ifjúságnak egy kis udvara lett volna a 10 percznyi időközökre, továbbá szabad tornára ; most a 10 percznyi szabadidőt vagy a folyosón kénytelen tölteni, vagy pedig az utczára mennek ki. Az épület szilárdsága ellen nem emelhető kifogás; az egyes osztálytermek is megfelelnek a követelményeknek, elég világosak, tágasak és szellőzöttek. A fűtés azonban igy Meidinger-kályhákkal kevésbbé előnyös, mert rosszabb, nedvesebb idő esetén nincs kellő huzatuk, a párolgás visszacsöpög s igy a tüz nem éghet s ekkor kiállhatatlan füstöt terjeszt. Mint minden uj épület, intézetünk sem minden tekintetben kifogástalan s ezt részben a telek szűk volta okozta. A tornaterem