Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

341 a beteg katonákat, mindent rendbe hozzanak s igy aztán május 15-én Veni Sancteval folytatták az előadásokat. A főgymnasium épülete is, a rendház is 1848-tól fogva katonai kórházzá volt alakítva. A főapát több izben átirt a katonai és kerületi főnökségnek, kimutatva, hogy a kórház nemcsak a tanítást teszi lehetetlenné, de a tifusz betegség megfertőzteti a levegőt s a tanári kar több tagja is megbetegedett. Hosszú huza-vona után 1852; jan. 30-án a soproni kerület főnökétől megjött az értesítés 980. sz. a., hogy a főgymnasiumot és székkázat még szükség esetében sem fogják többé lefoglalni. (Főapáti levéltár, 1850—1852. III./c.) A rend tehát nem tekintette magáénak az épületet, nem is tekinthette, mert hisz eredetileg is a vallásalapé volt. Most, hogy a főgymnasium 8 osztályúvá lett, egész természetesen várhatta, hogy a szükséges termeket neki átadják, a többire nem volt, nem lehetett gondja. Igaz, hogy az épületbe más nem volt elhelyezve, mint a 8 osztályú főgymnasium, a többi helyiséget pedig esetleg szertárokra foglalták le, de az alapítólevél értelmében a rend csak tanárokkal köteles ellátni az intézetet. 1850. szept. 19-én Maár Bonifácz, az első főgymn. igazgató átirt a városhoz, hogy a katonaság által okozott javítási költségeket fizesse ki a város ; a város erre azt válaszolta, hogy a helyreállítás költségeit nem viseli, mert az épületet nem a város, hanem a zsarnokilag parancsoló Lukács Sándor biztos foglalta le. Különben is a város egyéb, ez időben okozott károk helyreállításával nagyon is megvan terhelve ; az igazság és méltányosság pedig úgyis azt hozták magukkal, hogy a javításokat az iskolai alapítványok födözzék. Az igazgató teljesítette ugyan az épület javítását, de tisztán az u. n. familiatio pénzből, a rend mint rend, semmivel sem járult hozzá (Lásd alább felvételi dij). S mégis azt tapasztaljuk, hogy 1854-ben a gymn. épülete a telekkönyvben a rendre van irva. Erre nézve némi felvilágosításul szolgálnak a következő adatok. 1856-ban a székház, templom és főgymnasium előtti utczai részt kikövezték. A város követelte a főapáttól, hogy fizesse meg a gymnasium elejének kikövezéseért járó dijat. A főapát tiltakozott ez ellen, minthogy a gymnasiumot csak tanárokkal tartozik ellátni, de semmi tatarozást sem tartozik végeztetni. A H. T. 10622. sz. a. azt válaszolja, hogy a rend 1802-ben nemcsak a székházat, a templomot, hanem a főgymnasiumot is átvette, tehát ezt is tartozik birtokainak jövedelméből föntartani, igy tehát a gymn. előtti kövezetért is fizetni tartozik. A főapát 1857. szept. 22-én 1125. sz. a. hosszabb iratot küldött, a melyben kimutatja, hogy a rend tényleg birja ugyan az épületeket, de nem igazi tulajdonos, a mint ez látszik abból is, hogy Nagyszombatban és Pozsonyban elhagyták a gymnasiumot s igy az épület is visszaszállt a tanúim, alapra. Azonfelül az 1802. visszaállítólevél szavai azon kor felfogása alapján értelmezendők : a nemesség és papság a közterhek alól föl voltak mentve, s igy a rend sem köteles közterheket viselni, hanem csak fentartani az épületet, azért fejezi ki ezt külön is a diploma. A főapát nem érzi