Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

.513 helést, mert ezekbőL is csak az általános műveltség megkívánta ismereteket fogják kérdezni. Az első érettségi vizsgálat sok nehézséggel járt, ép azért a H. T. 1851. jun. 3*án rendeletet adott ki, a melyben az érettségi vizsgálat feltételeit szabályozta. Az idő rövidsége, nemkülönben az előző háborús évek miatt, bizonyos engedményeket tett az írásbeli és szóbeli vizsgálatokra egyaránt. Csak két írásbeli dolgozat volt : magyar (anyanyelvi) fogalmazvány 3 óra, s latin-magyar és magyar-latin fordítás 4 óra alatt. — A szóbeli tárgyai voltak : hittan, latin, magyar, görög, történelem, földrajz, természettan és mennyiségtan. A hittanból, magyarból és latinból a vizsgálat mind a 8 osztályú anyagra kiterjedt, a többi tárgyból csak az utolsó évben végzett anyagra. A németből és görögből egy könnyebb darabnak a fordítása és elemzése volt kívánatos, hogy a bizottság meggyőződhessék az alaktan szabályszerű ismeretéről ; mind a földrajzból, mind a történelemből csak egy kérdést kap a vizsgálandó ; a természettanból pedig oly kérdés választandó, hogy a mennyiségtani ismerete is kitűnjék. Ez évben csak Pesten, Budán, Pozsonyban, Sopronban, Kassán, Nagyváradon, Temesvárott volt érettségi ; a vizsgálandók szabadon jelenhettek meg bármely bizottság előtt, feltéve, hogy a VIII. osztályt vagy a bölcseleti tanulmányok második évfolyamát elvégezték. A győriek Sopronba mentek vizsgálatra. Az érettségi vizsgálatoknak tehát írásbeli és szóbeli része volt már kezdetben is. írásbeli dolgozatokat készítettek a magyarból, németből, görögből, a latinból kettőt és a mennyiségtanból. E vizsgálatokat az iskolai év végén; jul. 20—30. közt tartották meg, három napon, minden dolgozatra egy félnap, illetve 3—4 óra volt adva. A vizsgálatokon tanárok őrködtek s róla jegyzőkönyvet vettek fel. Az írásbeli dolgozatokat a fogalmazványnyal együtt adták át az őrködő tanárnak, a ki a gyakorlatra is, a jegyzőkönyvbe is bejegyezte a beadás idejét. A dolgozatokat a szaktanár bírálta meg s észrevételek kíséretében osztályozta. A szóbeli vizsgálatot rendesen szeptember közepe után tartották meg, hogy még az egyetemi évet is pontosan megkezdhessék. Ekkor határoztak az érettségire való bocsátás ügyében s úgy látszik, csak akkor tartották vissza a növendéket a szóbelitől, ha minden tárgyból képtelennek mutatkozott. A szóbelinek tárgyai voltak: hittan, magyar, latin, görög, német, történelem, számtan és physika — vagyis a gymnasium összes tárgyai a természetrajz és bölcselet kivételével. Ugy látszik, hogy a tárgyakra nézve egyes intézetekben eltértek, mert 1859. jul. 14-én 14,346. szám a. elrendelik, hogy az anyanyelv, propaedeutika és természetrajz nem lesznek tárgyai az érettséginek. Még 1865. május 2-án is jelent meg egy rendelet 33,663. sz. a., a mely szerint a bölcselet nem tárgya az érettséginek. Igy maradt az írásbeli és szóbeli is egész 1883-ig, a mikor az új törvény az érettségi vizsgálatot újra - szabályozta. Ekkor is, utána is sok A győri kath. főgimnázium története. III. r. 9!