Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

.487 a kik nem végezték el a IV. elemi osztályt, de róla fölvételi vizsgálatot tesznek. 1869 után, a magyar korszak beköszöntével azonban nagyon elözönlötték a gymnasium I. osztályát s sokkal csekélyebb alapismeretekkel jöttek, mintsem hogy a gymnasium tárgyaival meg tudtak volna birkózni, ép azért a felveendőket általában, a bizonyítványra való tekintet nélkül mind felvételi vizsgálatra kötelezték. Ez eljárás az igazgatót s az I. oszt. tanárait éveken át a legnehezebb munkának vetette alá épen akkor, mikor különben is legtöbb más teendővel voltak elhalmozva; s aránylag csekély eredménynyel, mert igen sokszor megtörtént, hogy a kitől a legtöbbet vártak, nem váltotta be a reményeket. Ép azért az uj törvény meghozatalakor megszüntették ezt az általánosan kötelező felvételi vizsgálatot s csak szükség esetén, az igazgató belátása szerint szoktak egyeseket felvételi vizsgálatra kötelezni. A felvételkor minden tanulótól feltétlenül megkívánja az igazgató keresztelő-levelét, illetve születési bizonyítványát, e nélkül az intézetbe föl sem vehetők. Szükséges ez első sorban a kor igazolására. Az 50-es évek előtt végig lapozva a régi anyakönyveket, ugy látjuk, hogy 8 — 9 éves korban is felvettek gyerekeket, s van rá néhány eset, hogy 6 éves korban is felvettek tanulókat, mert a VI. osztályt egyesek 12—13 éves korukban végezték el. Mily alapon történt ez a fölvétel, nem tudjuk. Az adatokból azt látjuk, hogy az I. o.-ban a legfiatalabb rendesen 8 — 9 éves, a legidősebb 14, igen ritkán 15; egy esetben 21. A legfelső osztályban a legfiatalabb 12, illetve 13 éves, rendesen 14, a legidősebb 19 éves. A közép szám azonban megfelel a mai viszonyoknak : 9—15 éves korúak a növendékek. — 1888-ban külön rendelet jelent meg azokra nézve, a kik véletlenül nincsenek anyakönyvelve. Ezeket az igazgató, illetve az osztályfő nem írhatja be a főkönyvbe ; előbb az illető lelkésznek, illetve anyakönyvesnek kell beiktatnia, s az állít ki róla aztán ez alapon születési bizonyítványt. Ha a tanuló véletlenül előbb kerülne érettségire, mintsem a 17 évet betöltötte volna, korengedélyért kell a vkm.-hez fordulnia, hogy ez alapon az érettségit előbb letehesse. Ujabban minden tanulótól még oltási, illetve ujraoltási bizonyítványt is követelnek. Év közben azelőtt csak ministeri engedéllyel lehetett valakit fölvenni; az 1894. 50,668. sz. rendelet mindé jogot a főigazgatóra ruházta. Gymnasiumunk kivételes viszonyainál fogva a felvétel még egyéb feltételekhez is volt kötve. Az 50-es és 60-as években — mikor az alreál és tanítóképző elég sok növendéket elvont a gymnasiumtól, torlódás nem fordult elő. A 70-es évek fellendülése azonban a gymnasium alsó osztályait nagyon is elárasztotta ugy, hogy sokszor 70 — 80, sőt 1876—1888. között 100, 105, 112 is volt a növendékek száma az I o.-ban. A kormány sürgette a párhuzamos osztályokat, a rend hivatkozva roppant terheire, a melyek folyton fokozódnak, nem akart belemenni. Midőn 1883-ban a