Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

.484 ták, s a temetés után rögtön vissza is vitték. — 1851. ápr. 4-én Dorner es. kir. főnök irt át az igazgatóhoz, hogy a tanulók fejíődözet és ruházatban sokszor nagyon is eltérnek a rendes viselettől ; figyelmeztesse tehát a tanulókat, hogy ilyenektől óvakodjanak, mert különben megtörténhetik, hogy elfogják és hadi törvényszék elé állítják őket. Az igazgató átirt a főnöknek, hogy ő ugyan nem tapasztalta, hogy az ifjak ruházata fölötte eltérő volna a rendestől, de azért kihirdette előttük a rendeletet. 1853. apr. 22-én Privitzer közli a cs. kir. iskolai hatóság rendeletét, a mely szigorúan tiltja a Kossuth-kalapok viselését ; s a rendelet megsértéseért az egész tanári kart felelőssé teszi. A tanári kar felhívta az ifjúságot, hogy ne viseljen széles karimájú kalapot. Ezután nem is találunk hasonló panaszt. Közben, újabb és újabb rendeletek érkeznek a fürdés, csónakázás, korcsolyázás szabályozására ; a színház látogatását is ujabb és újabb feltételekhez kötik. Tiltják a korcsmák és kávéházak látogatását ; egy darabig ugy látszik, e tekintetben engedékenyebbek voltak, de az ifjúság visszaélt a nem neki való szabadsággal úgy, hogy a főigazgató a tanári kar és a szülők kölcsönös panaszára maga volt kénytelen köriratot intézni, hogy ha a VII. és VIII. o. nagyobb szabadságával visszaél, akkor a kávéházak látogatását meg fogják tiltani. Később teljesen eltiltották s e tilalom minden tekintetben helyes. Az ötvenes években többször fordult elő, hogy egyes tanulókat a kávéházban való múlatás miatt carcerrel sújtottak. Egyetlen eset volt rá, hogy egyik tanuló éjjel ittasan menvén haza, megsértette az őrjáratot — a miért egy napi börtönt kapott. Sokkal több a panasz, hogy az ifjúság hanyagul jár iskolába, elmulasztja az istenitiszteletet. Nemcsak egyeseket kellett inteni ily bűnök miatt, sőt börtönnel is sújtani, hanem egy ízben a VIII. o. jó részét is meg kellett inteni, mert az előadásokra egyszerűen, ok nélkül nem jöttek el. Később aztán a felsőbb hatóság is segítségére jött az igazgatónak, mert elrendelte, hogy a ki az iskolajárásban vagy az istenitisztelet látogatásában hanyag, azt a bizonyítványban is külön megróják. 1864-ben kimondta a tanári testület, hogy az elmaradás mindig hiteles orvosi bizonyítvánnyal igazolandó, a melyre az orvos nevén kivül pecsétje is rányomandó ; nem igazolt elmaradás börtönbüntetéssel jár, háromszori börtön után rossz magaviseleti jegyet kap az illető. Az ötvenes években divatos volt az asztaltánczoltatás ; a felsőbb hatóság rájutván, hogy a közönség ez ideigizgató mulatsága az ifjúság közt is elharapózik, 1853. május 13-án kelt rendeletével teljesen megtiltja. Ugyancsak 1853-ban adott ki rendeletet a felsőbb hatóság arra is, hogy az ifjúság csak az igazgató, illetve a tanári kar felügyelete mellett gyűjthet pénzt. Az ujabb viszonyok a fegyelmi büntetésben tetemes változást hoztak be. Nagyon helyesen van, mert a legtöbb gyermekkel másképen is lehet boldogulni, ha a tanári kar és a szülők egyetértenek. Azon gyermekeket