Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

.475 még az elemieké is eltérő ; sajnos, hogy ezt még most is mindig elmond­hatjuk. Szerencsétlennek mondja ki az értekezleten ő is, a tanári kar is a földrajz és természetrajz egybefoglalását. Az értekezlet kéri a főigazga­tót, hasson oda, hogy a kormány teljesen, vagy legalább is lehetőleg egyöntetű könyveket Írasson. Kivihetetlennek tartja az értekezlet azt a módszeres utasítást is, hogy a tanuló mindent az iskolában sajátítson el, mert ezt népes intézetben keresztül vinni lehetetlen. — Hogy az ered­ményt biztosítsuk, mindenekfelett tartsuk ébren a tanuló figyelmét, s ennek módjait világosítja fel a főigazgató az egyes tárgyakból felhozott példák­kal. Hangsúlyozza, hogy a tanári kar ne csak oktasson, hanem neveljen is ; épen azért minden tanár nagy súlyt fektessen a rendre, pontosságra, lelkiismeretes kötelesség-teljesítésre — s mindezt szerető bánásmóddal igyekezzék a tanuló lelkébe vésni. Ezután látogatásának eredményét közli a tanári karral, kiemelvén az intézet természetével járó nehézségeket, főleg az I. és V. osztályokban, a melyek túlságosan népesek, s másrészt a legkülönbözőbb intézetekből jönnek a növendékek, — ép azért a tanári karnak nagy türelemre, tapintatra s helyes módszerre van szüksége, hogy ily nagy s eltérő tömeggel czélját érhesse. Az 1881. értekezleten már a megjelent Utasítások alapján adhatta elő tanácsait és észrevételeit. Figyelmezteti a fiatalabb tanárokat, hogy az utasítások utmutatásul szolgálnak, de senkinek sem kötik meg a kezét. Az eredményt tárgyról-tárgyra és osztályról-osztályra veszi elő, hogy tapasztalatait mindenki hasznára fordítsa, észrevételeit esetleg a tanár is megtehesse. A latin nyelvben elért kevés eredménynek okát szintén abban találja, mint elődje, hogy a tanárok túlságosan filologizálnak, sokszor meddő nyelvi kérdésekkel foglalkoznak A magyar nyelvi oktatásra nézve hang­súlyozza, hogy mindig kapcsolatban legyen a dolgozatokkal Aztán általában a gyakorlatok előkészítésével foglalkozik, helyesen hangsúlyozván, hogy a mint a tanár ne adjon fel egy sor leczkét sem a nélkül, hogy mindent meg nem magyarázott volna, ép ugy minden tárgyban a lehető legpontosab­ban kell előkészíteni a dolgozatokat, mert különben czélunkat tévesztjük. A természettan tanárát is óvja a sok elmélettől. Az 1881. novemberi értekezlet főleg a tanárok módszeres eljárásával foglalkozik, mennyiben czélszerü s mennyiben felel meg az Utasításoknak ; a fő elv az legyen, hogy soha se adjon fel többet a tanár, mint a mennyit alaposan elvégezett. Az 1883. értekezleten a szemléltetésre hívja fel a tanári kar figyelmét, hogy a latinban, görögben stb. tárgyban is mindent vigyünk az ifjú szeme elé, hogy minél biztosabban haladhasson előre. A felső orsztályok­ban, főleg a magyar gyakorlatok, már szoros kapcsolatban vannak a tárgy­gyal, az alső osztályokban kevésbbé. A biztos előhaladásra nézve kívá­natos, hogy a tanárok a már megállapított tantervekhez ragaszkodjanak. A következő évek értekezlétei már inkább csak egyes, szórványosan elő­fordult hiányokra tesznek észrevételt, s tanári kar egészének működése már

Next

/
Oldalképek
Tartalom