Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

.435 A hittanítás terve foglalkoztatta a püspököket is ; legalább a győri püspök 1853. szeptemberében leirt a tanári karhoz, mondjon véleményt a a hittanítás uj tervére nézve ; a tanári kar meg is adta véleményét, — de nyoma veszett. A győri püspök különben is igyekezett mindent elkövetni, hogy a vallásos nevelésben támogassa a tanári kart ; mindjárt 1852-ben maga is személyesen vett részt a hittani vizsgálaton (az Értesítő szerint) ; 1855. jan. i-én pedig értesítette az igazgatót, hogy másnap ő tartja reggel 8 órakor a nagymisét, a szentségimádás alkalmából. Az igazgató jelentette, hogy megjelenésekor az ifjúság az ajtóban fogja fogadni, — távozáskor pedig az ajtóhoz fogja kisérni. A püspöki biztos jó ideig Deáky Zsigmond, előbb főigazgató, évközben is meglátogatta az egyes osztályokat ; az évi vizsgálatokon mindig maga elnökölt ; az igazgató pontosan fölterjesztette hozzá mindig a tételeket, jelentéseket, az exhortatiós tervezetet ; de a könyvírás terén alig történt valami ; még kevesebb az utasításokkal. A 60-as évekig két fordított, s Fábián Ambrus, győri tanárnak, részben önálló hittani könyvének engedélyezéséről van szó. Az átmeneti kormány idején a tanári kar tovább folytatta a vallásos nevelésben addig kifejtett buzgóságát, támogatta Kádas, 1861-ben kinevezett uj főigazgató. Az ő buzdítására iratkozott be az ifjúság a Lonovics érsek vezetése alatt álló szent László-társulatba. Az ő rendeletére szent László és szent Erzsébet különös tisztelet tárgyai lesznek ; a vallásban is előtör a nemzetiség, ünnepöket külön szentbeszéddel, gyónással és áldozással tisztelik meg. Intézetünkben több éven át megtartották a két szent ünnepét, de később, különösen 1867. után lassankint elhomályosult szent emiékök. Szent László napján részt vettek ugyan a szent Lászlónapi körmeneten, különösebb ünnep azonban nem volt. A hittanítás is a többi tárgygyal egy színvonalra került ; a püspöknek megküldték a tételeket, a püspöki biztos eljött a vizsgálatokra, de az iskola vallásos életére kevesebb gondot fordítottak, ez azonban csak fokozatosan történt. 1867-ben márcz. 5-én a tank. Főigazgató közli azon udvari rendeletet, a mely szerint hittanárok csak oly papi egyének lehetnek, a kik az uj tanterv szerint érettségi vizsgálatot tettek vagy tehetnek. 1870-ben az igazgató fölterjeszti a tételeket a püspöki biztosnak ; ugyanez év aug. 18-án közli a főigazgató a herczegprimás és a vkm. engedélyét, a mely szerint Martin Konrád könyve helyett Wappler hittani könyvét használhatják. Körülbelül ez az utolsó kormányrendelet e tárgyban. A 67-es átalakulás a nemzeti szempontokat tolta előtérbe, nagyon helyesen ; de nem lett volna szabad megfeledkezni a vallásról sem. Eleinte csak közömbösség mutatkozott, később szinte ellenszenves áramlat fejlődött ki a vallás és vallásosság ellen ; s ez aztán a tantervben is kifejezésre jutott, mert a két órát egyre szállították le. Mig tehát előbb a kormány még a lelkigyakorlatok kérdését is kezében tartotta, addig a magyar kormány a hittanítás kérdését teljesen a felekezetek kezébe igyekezett juttatni. Az uj 28*