Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

432 az igazgatóhoz, a hittan tanítására, a katechezis és az istentiszteletre vonatkozólag az igazgatónak semmiféle észrevétele sem volt. Ugyanez év nov. 2-án tartott első értekezletén elhatározta a tanári kar, hogy mivel az énekes könyvek elfogytak, újra nyomásukról gondoskodjanak. Ezóta az ének vezetését egyik, rendesen a IV. grammatikai osztály vezető tanárára bizták. Igy került idők folytán 1841-ben Fojtényi Kászonra, a ki ekkor belefogott énekeskönyvének szerkesztésébe s nemcsak másoktól költött dalokat és dallamokat gyűjtőt össze, hanem maga is sokat köl­tött, belefektetvén nemesen és mélyen érző vallásos, hazafias lelkületet. Innen van, hogy énekes könyve a legújabb időkig körülbelül 30000 pél­dányban forog az ifjúság kezében. 1810-ben rendelet érkezett, amelynek értelmében a tanári kar teljesen együtt tartotta az ifjúsággal húsvét előtt a háromnapi lelki gyakorlatot, együtt gyónt nagyszerdán délután, s együtt áldozott nagycsütörtökön is az ifjúsággal, a mely a következő napokon sem mehetett haza a távolabb lakó szüleihez, hanem tanáraival együtt itt vett részt minden ájtatosságban. A következő években a vallástanítást nemcsak a püspök, hanem maga a felsőbb hatóság ís ellenőrizte. Az igaz­gatónak félévenkint jelentést kellett tennie az elvégzett tananyagról, és pedig 1832. febr. 15-én 29,047 sz. rendelet értelmében lehetőleg részlete­sen ; mellékelnie kellett az érdemsorozatot is. A vizsgálatokon jelen volt a püspöki biztos is, igy 1826-ban Berghofer Mihály, győri kanonok 1820,25-ben a főigazgató a következő levelet intézte az összes igaz­gatókhoz : i.) A gyóntatok kellő tisztelettel végezzék hivatalukat ; 2.) a két alsó gram, osztályban a nagyobb kátét tanulják ; a 3. gr.-tói végig az apostoli hitvallás tételeit, a szentségekről általában ; a gyónásról és áldo­zásról ; az Isten és egyház parancsolatairól. 1827-ben a kormány meg­szigorítja az osztályzatot ; illetve nehezíti a hittanból való bukás esetében a javítást. A H. T. 5282. sz. a. azt adja ki rendeletül, hogy a kik a vallás­tanból II. r. osztályzatot kaptak, uj vizsgálatot tesznek ; a kik III. rendet kaptak, az I félévben javíthatnak ; a II. végén már nem, ismételni tar­toznak. A hittani tételeket fel kellett terjeszteni a H. T.-hoz is ; ugy lát­szik, egyes intézetekben túlságosan elvontan tárgyalták a hittant, s ép azért a H. T. 28,205 sz. a. leirt az igazgatókhoz, hogy a hittanból lehe­tőleg egyenlő részeket tárgyaljanak mindenütt ; s a tételeket terjesszék föl. A következő évben a H. T. visszaküldte a tételeket; nemcsak átol­vasták, hanem javítottak is rajtok — még pedig alaposan. Az egyházi hatóság, ugy látszik, nem avatkozott bele a hittanitás menetébe, sem az isteni tisztelet rendjébe ; legalább nyomát nem találjuk. Csak egy rende­let érkezett 1836-ban 16891. sz. a., a mely szerint a hitoktatók mindigaz illető püspök felügyelete alá tartoznak. A püspökök kötelesek rájok ügyelni ; jogukban van őket az intézetbe elküldeni, sőt más világi fér­fiakat is felülvizsgálás czéljából rendben történik-e minden hit- és erkölcs dolgában. Talán megelégedtek avval, hogy a kormánynak tett

Next

/
Oldalképek
Tartalom