Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1899

10 tették egyenlővé. S a mint kisebbedett az as, természetesen részei is hasonló sulyváltozást szenvedtek, mint azt gyűjteményünk e nemű példányainak változó súlya bizonyítja. Mindezeket reducált pénznek szokták nevezni. Ilyen reducalt as-pénzeink nekünk is vannak — 7 drb. — melynek ingadozó súlya még nagyobb és többszörös súlybeli leszállítást enged föltételezni, mint a miről a történelem megemlékezik. Igy szebb asdarabjaink súlya a következő, 38-95 gr., 35-5 gr., 28-5 gr., 24-8 gr., 22.54 gr., 3173 gr., I8'28 gr. Igy vagyunk az as részeivel is. Igy semis vagy semissis pénzünknek súlya 8 79 gr. : triens-pénzünké : 78 55 gr., 22-35 g

r-> 775 g

r-; a quadransé : 73-87 gr., 19-3 gr.; sextansé : 22-54 g

r-> 10*07 gr. ; unciáé: H'13 gr., 2-8 gr. Ezen számok közlésénél nem szabad figyelmen kivül hagynunk, hogy a pénzek a hosszú használat alatt eredeti súlyúkból valamit vesztettek, s aztán azt, hogy erősen meg vannak rozsdásodva, patinával bevonva, a mi minden esetre sulyváltozást idéz elő s igy ha korukra vonatkozólag biztos adatot nem is mondhatunk róluk, de annyit föltétlenül állíthatunk, hogy a pénzek annál régiebbek, mennél súlyosabbak. Igy assaink között is van néhány, mely a III. századból Kr. e. származik, még inkább mondhatjuk azt nagyon súlyos triens- és aránylag még súlyosabb quadrans-féle pénzünkről, a mely már az eredeti súlyt közelíti meg. Mindezen súlyos példányokat öntés utján állították elő megfelelő nagyon domború képekkel ellátva. Igy az ásson, az előlapon Janus-fő, semisen Jupiter babérkoszorus feje, triensen sisakos Pallas-fő, de egyik példányunkon Bacchus borostyánkoszorus feje látható ; quadranson Hercules-fő, sextanson szárnyas fövegü Mercurius-fő, egy példányon kagyló, és az uncián Roma sisakos feje fordul a megfelelő értékjelzéssel elő ; a háti oldalon majd mindig hajóorr (Roma czimere), egy példányunkon bőségszaru, ROMA fölirat, mint a pénzverő államhatalom, a római nép személyesítője és ismét az egyes pénznemeknek értékjelzője látható. A különböző pénznemeknek értéke fajaik és nagyságuk szerint váltakozott ; igy az aes grave — egy font as — kezdetben a mi pénzünk szerint 56 fillért, később a köztársaság vége felé fokozatosan eszközölt kisebbítés után 6 fillért ért. B) Ezüstpénzek. A rómaiak Plinius elbeszélése szerint 5 évvel az első pun háború előtt, tehát Kr. e. 268-ban, a város alapítása után 405-ben vertek először ezüstpénzeket Q Fabius consulsága idejében Ezek a legrégebbi ezüstpénzek (egynek kivételével), nemeiknek megfelelő súlybeli különbségén és értékjelzésén kivül egymással teljesen megegyeznek. Mindegyiken elöl erősen kidomborodva Roma szárnyas sisakos feje látható, mögötte érté-