Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1899
d különböző nagyságú és minőségű állatok. Ezen előnyökkel természetesen hódítottak a fémek, a melyeket elődeink különféle alakokba öntve szoktak kereskedésbe bocsátani. A rómaiak főleg rudakba, mások karikákba vagy egyéb hasonló alakokba öntötték a fémeket s igy hozták azokat forgalomba. így keletkeztek a karika-pénzek, melyeknek létezését nemcsak a népek hagyományai, hanem a legrébbi : a kelta 1 és római pénzeken képekben való ábrázolásuk s a leletek is megerősítik. Ezen karika-pénzek természetesen sokszor ékszerül is szolgáltak, sokszor meg tisztán adás-vevési czélból készültek. Muzeumunkban is van 4 drb. karika-pénzünk, 2 a melyeket másra, mint csereberére bajjal használhatták a régiek. Karpereczeknek kicsinek, egyéb ékszernek, de még ruhadiszítésnek sem valók. A karika-pénzek tehát nem hiában fordulnak elő rajzban az igazi pénzeken, nem czél nélkül vagy puszta játékból vésték reájok, hanem hogy jelezzék, hogy ezek a valódi, minden kellékkel fölruházott pénzeknek előfutárai voltak és azokat pénz gyanánt századokon keresztül használták az emberek. Hisz még mai nap is találunk a földön népeket, kik karikapénzekkel élnek a forgalmi világban. Az igazi pénzek föllépését még egy fontos esemény előzte meg a világban. Hogy erről tudomást szerezhessünk, ismét vissza kell térnünk Mesopotámia síkságára és foglalkoznunk kell műveltség tekintetében előrehaladt lakóival, a babyloniakkal, a kik más szempontból is megelőzték a többi népet ; ők voltak az elsők, kik a pénzlábat legelőször használták, a melyet aztán kisebb-nagyobb módosítással a többi népek, jelesen a görögök és rómaiak is elfogadtak. Mikor a babyloniak tapasztalták, hogy a fémek nagy kelendőségnek örvendenek mindenfelé, akkor az egésznek és részeinek egymáshoz való viszonyát, vagyis a pénzlábat is pontosan megállapították. E czélból a legnagyobb pontossággal egy köbláb esővizet megmértek s vele egyensulyú érczet talentumnak, babyloni mázsának neveztek el. Ez volt az egész, az egység. Ezen egységet aztán felosztották 60 minára, ezt ismét előbb 60, később 50 sekelre s igy az egész talentum 3600 vagy később 3000 sekelből, részből állott. Ez volt a babyloni pénzláb. A sekel kezdetben csak súlyt, í/ 300 0-et jelentett, később már pénzt is. A görögök a sekelt még két részre osztották s az igy nyert fémdarabot drachma-nak nevezték. 1 Gyűjteményünkben több (3 drb.) olyan kelta ezüstpénz van, melyeken a karikapénzek rajzai jól, tisztán láthatók. 2 Karika alakú, nyilt és hengeres, tompa vége felé vékonyodik ; rajta körös és szögbefutó rovatkás rajzok váltakoznak egymással. Súlya 95-75 gr. b) Négyszügletü és nyilt végű, tompa csúcsa felé hengeres és vékonyul ; fölülete sima. Súlya II9-I5 gramm, c) Hengeres és nyilt, fölülete sima és vékonyuló vége felé kissé tompa. Súlya 4478 gr. E három darab Liki-Varsányból való, Győrmegyéből, d) Kifli alakú, hengeres és sima, vége felé vékonyul és majdnem hegyes. Súlya 10-57 g r- Bakony-Tamásiból Veszprémm.
