Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898

75 elő; azért csak tartsák magukat az 1788. febr. 14., 6529/455. sz. rendelethez, amely az érdemjegyek megállapításakor teljes tárgyilagosságot és szigorúságot kiván. Különben a tapasztalat is azt bizonyítja, hogy az ily erőltetett eminens tanulók az ösztöndíj elnyerése után alig-alig tudnak 1. rendű tanulóknak megmaradni.

1 A tanulmányaikat végzett tanulókra is megvoltak az intézkedések. A bölcselethallgatóknak, kik két évi tanulmányaikat elvégezték, nem kellett, mint azelőtt, magiszteri vagy doktori szigorlatot tenni, hanem anélkül is folytathatták más irányú (papi, jogi, orvosi) tanulmányaikat, vagy vállalhattak oly állásokat, melyekre a bölcseleti tanulmányok képesítettek. De ha valaki mégis meg akarta szerezni a doktori cimet, annak 3 szigorlati vizsgálatot kellett tennie: 1. az elméleti és gyakorlati bölcseletből, 2. a mennyiség és természettanból, s 3. az egyetemes történelemből.

2 A végzett joghallgatók névsorát és érdemjegyeit föl kellett a helytartótanácshoz küldeni és jelezni, mily hatósághoz akarnak gyakorlatra (praxis) menni.

3 A tanárkar e többször ismételt utasításokra az 1789. ápr. 3-iki gyűléséből olynemü felterjesztést tett, hogy bár elő van irva a jogi pályák elnyeréséhez a képesítés, amit bizonyítvánnyal is tanúsítani kell, mégis ellenkező eseteket látni a hatóságoknál. Tanyi Lajos szolgabíró Somogyban, Körmölits alszolgabiró Verőczében, ámbátor egyik sem végezte el még csak a bölcseletet sem ; Tanyinak fia, Imre, szintén megyei hivatalban van, habár nem végezte el a bölcseletet sem, sőt ugy távolították el az intézetből. A helytartótanács e bátor hangú megjegyzésekre azt felelte, hogy Tanyi Lajos előbb nyert alkalmazást, mintsem a rendeletek keltek. De a tanárkar szépen kimutatta, hogy az első idevágó rendelet 1787. dec. 20-ikán kelt, Tanyi L. és Körmölits pedig utóbb nyerték állásukat. A helytartótanács meg levén fogva, csak azt felelte, hogy Tanyi Imre nem számíthat előmenetelre. A másik kettőről hallgatott.

4 — Ha valamely tanuló a tanfolyamok szabályszerű elvégzése után magát valamely szakban tovább akarta képezni, megtehette, de mig tandíj volt, tartozott azt fizetni.

5 Jogi tanulmányokat végzett iljak, kik ügyvédekké akartak lenni, nem tartoztak a pesti egyetemre vizsgálatra menni, hanem letehették az akadémiában is. Királyi rendelet szabta meg, mely tárgyakból kellett a jelöltnek vizsgálatot tennie: I. a természet-, egyetemes közjog és hazai magánjogból, 3. az uj perrendtartásból (novus Ordo judiciarius), 3 a büntető jogból, 4. a politikából. A vizsgáló-bizottság az illető tantárgyak tanáraiból került ki. Vizsgálati dijul mindegyik kérdező tanár számára egy arany volt megszabva, de a szegény sorsú ifjak fel voltak alóla mentve. Az eredményt föl kellett terjeszteni a helytartótanácsnak.

6 Sajnos 1 1789. márc. 18., 9539/1028. és ápr. 29., 15435/1539. -— 2 1786. dec. 27., 54208. — 3 1787. dec. 20., 44429/3289; 1788. aug. 14., 31203/2929. és 1789. dec. 22., 46995/4695. — 4 1788/9. pr. — 5 1789. ápr. 15., 13320/1372. — 6 1787. ápr. 2., 19642/404. és 1788. aug 14., 31203/2929.