Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898

70 A rendelet értelmében az 1785/6. iskolaévi összes tandíjból ösztöndíjalap (st. didactrale) lett, melyhez a későbbi évek tandíjait is csatolták. Az ösztöndijakat a német örökös tartományokban divó szabály szerint kellett kiosztani. Eszerint 380 ösztöndíj volt 4 osztállyal : a) 50 hely 100 frtnyi díjjal, b) 100 hely 80 frt d., c) 200 hely 60 frt d., d) 30 hely 20 frt díjjal. Ha valamely didaktrális ösztöndíjas kimaradt, helyébe a főigazgató nevezett ki. Valamennyi ösztöndíj elnyerése a következő föltételekhez volt kötve : I. a tanulónak bizonyítvánnyal kellett kimutatnia, hogy a bölcseleti tan­folyam 6 főtárgyából (1. osztályban: a bölcselettanból, számtanból és egyetemes történelemből, a 2. osztályban a természettanból, alkalmazott számtanból és egyetemes történelemből) I. rendű eredménnyel állotta ki a félévi és évvégi vizsgálatokat, s 2. jó magaviselettel végezte osztályát. A tanulók kérvényüket eleintén a félévi, majd csak az évvégi bizonyít­ványuk kíséretében a helytartótanácshoz nyújtották be. Ösztöndíjat eleintén bármily vallású s akár osztrák tartományi iskolában járó tanulók is nyerhettek, 1788-tól fogva azonban csak katholikus intézetet látogatók kaphattak. A katholikus alapokból eleinte a görög-nem-egyesült vallású tanulók is nyerhettek ösztöndíjat, de 1792. jun. 15. (12390.) rendelet e kiváltságot tőlük megvonta. A szülőknek vagy gyámolóknak kötelességük volt gyermekeik iskolázásának helyét a h. t.-nak bejelenteni. Az ösztön­díjas tanulók bármilyen ruhában járhattak, csak megkülönböztetésül a többitől, megállapított jelet tartoztak mellükön viselni. 1 Az ösztöndíj kiosztása ellennyugtatvány kiszolgáltatása mellett félévenkint, majd évhar­madonkint történt. Az évharmad vagy félév leforgása alatt elhalt tanuló ösztöndíjrészlete a szülőké vagy rokonoké maradt, az igazgató pedig a halálesetet rögtön be tartozott jelenteni a h. t.-nak. Mivel az ösztöndíj kiutalványozása a tanuló szorgalmától és magaviseletétől volt függővé téve, az igazgatónak kötelessége volt a tanulókról félévenkint táblázatos kimutatást készíteni s egy példányát a h. t -nak, másikat pedig a főigaz­gatónak benyújtani. Ha valamelyik tanuló betegsége miatt nem haladha­tott elő tanulmányaiban, az igazgató az orvosi bizonyítványt is mellékelte a kimutatáshoz, s a tanuló megkapta ösztöndíját. Fontos okból az ismét­lés is meg volt engedve. 2 — Az ösztöndíjasok még külön kedvezményben is részesültek. Azon naptól fogva, melyen az ösztöndíjat elnyerték, fel voltak mentve a tandíjfizetéstől, de ha ösztöndíjukat elvesztették, ismét kötelesek voltak tandíjat fizetni. 3 Oly ifjak, kik az egyetemi papnevelő­intézetbe léptek, ösztöndíjukat elvesztették, mivel ott úgyis kellőleg volt róluk gondoskodva. 4 A Ratiot nem követő és az akatholikus iskolákból 1 1785. márc. 5., 8611., aug. 18. rend., 1786. jul. 4., 25704., 1788. január 13., 1547/102., febr. 28, 8285/622., 1800. junius 24., 15011. és jul. I., 15503 — 2 1786. márc. 17., 11243., 1787. jul. 12., 23901/1220; 1788. január 21., 4504/271. és 1804. május 22. 10684. — 3 1787. márc. 26., 10534/303. — 4 1787. okt. 25., 37480/2740.

Next

/
Oldalképek
Tartalom