Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898

5« A főigazgató kötelességét előiró reformrendelet a Ratio idevágó uta­sításainak keretében mozog. Köteles az intézetet legalább minden két évben tüzetesen megvizsgálni s szerzett tapasztalatairól, illetve intézke­déseiről a helytartótanácsnak jelentést tenni Átvizsgálja az akadémiai igazgatótól a tanárkarnak hivatalos működéséről, annak miként való telje­sítéséről, szolgálati éveiről és életmódjáról (conduit lista), továbbá az ifjú­ság tanulmányi és fegyelmi állapotáról benyújtott félévi jelentést; majd pedig, hozzáfűzvén saját tapasztalatait és esetleg szükségessé vált intézkedéseit, az akadémia pecsétjével ellátva a helytartótanácshoz küldi. 1 Ép így tesz az elnöklete alatt tartott tanácsülések jegyzőkönyveivel, csakhogy ezek nem külön jegyzőkönyvekként szerepelnek, hanem a főigazgatósági protokolum folyó számai közé iktatvák. Mindezen iratokat eleinte két példányban állították ki, s egyikök a helytartótanácsnál, másikuk pedig a főigazgatóságnál maradt. 1788-tól fogva (január 31., 42947264. h. t. i.) azonban csak egy példányban állították ki s a helytartótanácstól a fő­igazgatósági irattárba (archívum) kerültek vissza. 1800-tól fogva, mikor a tanács szerepe megszűnik s előtérbe lépnek az akadémiai igazgató elől­ülésével tartott tanári értekezletek, az itt fölvett jegyzőkönyvek nem kerül­nek egész terjedelmükben a főigazgatói protokolumba, hanem attól telje­sen külön kiállítva kerülnek a főigazgatósághoz, ahonnan, miután csupán, rövid tartalmukat a protokolumba bevezették, a helytartótanácshoz küld­ték fel. — A főigazgató további kötelességei : az akadémia pecsétjét mely 1790-ig a tanács gondjaira volt bizva, legnagyobb vigyázattal őrizni, hogy vele visszaélés ne történhessék ; tanári szék-üresedés esetében ő hirdeti ki a pályázatot ; ha a megyei főispánok kérdéssel vagy kérelem­mel fordulnak hozzá, rögtön feleljen. 2 A főigazgató által elküldött ügyiratokért eleintén meg kellett fizetni a rendes postaköltségeket, melyeket a helytartótanács utólagosan (har­madévenkint) beküldött számadások alapján megtérített; 1787-től fogva azonban összes tanulmányi ügyiratok portótól menten szállíttattak. 3 Áttérve magukra a főigazgatókra, egy uj jelenség ötlik szemünkbe. Mikor az akadémia Pécsre vándorolt, Niczky Kristóf főigazgató lemon­dott; utódjául II. József széki Teleki József grófot nevezte ki. Teleki protestáns volt. E kinevezéssel II. József gyakorlatilag is kimutatta azon felfogását, ami különben már Mária Terézia korában is eléggé jelent­kezett, hogy t. i. az iskola tisztán az állam hatáskörébe vágó intézmény s nincs valláshoz, egyházhoz kötve. Szerinte az állam szolgáinál nem jöhet kérdésbe, ki milyen vallású, hanem csak az, kiben van kellő rá­1 1784. ápr. 26., 7307. h. t. int. ; 1786. máj. 30., 20678/105. és 1787. aug. 2., 27597/!749- h. t. i. — 2 A konduit lisztákat 1791. (szept. 9. 16654. h. t. i.) eltörölték és csak szükség esetén tett az igazgató jelentést; de de 1802-ben (márc. 17., 5050. h. t. i.) ismét életbeléptették. — 3 1787. febr. 20., 8833./9218. és junius IT., 19879./970. h. t. int.

Next

/
Oldalképek
Tartalom