Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898

4 1785—l8o2. időköz történetét is. Meg kellett tennem, mert igen nagyhézag maradt volna az akadémia történetében ; ki kellett dolgoznom, mert ha elhagytam volna, nem alkothatnánk tiszta képet az akadémia belső történetének fokozatos fejlődéséről, nem tárulna elénk a II. József reformjai következtében beállott tanrend-változás, nem volna világos előttünk, mi okokból jutott a magyar nyelv és irodalom az akadémia rendes tantárgyai közé ; nem tárulna elénk a maga okaival együtt az a szomorú kép, melyet II. József szabadelvű engedékenysége folytán az ifjúság vallástalansága és erkölcstelensége nyújt, nem szemlélhetnők azt az erőfeszítő munkát, melyet II. József halála után főleg Ferenc király az ifjúság valláserkölcsi életének megjavítása végett kifejtett. — Ez tehát az oka, hogy eredeti tervemtől eltértem. Azonban jelen munkámban az akadémiának nemcsak pécsi korszakát tárgyalom, hanem győri működésének történetéből is hozzácsatolok négy évet, vagyis munkám 1785-től 1806-ig terjed. Ezen említett időszak kikerekítése nem ötletszerű elhatározásból eredt, hanem a tanulmányi rendszernek ez idő alatt fölmerült két főmozzanata kivánta így. Mikor az akadémia Győrből Pécsre került, a tanulmányi rendszerben uj korszak nyilt meg, mert 1785-től fogva léptek életbe fokozatosan II. József reformintézkedései a tanügy terén. Ez állapot II. József haláláig (1790.) tartott. Ezután beállott a visszahatás kora, mikor is, eltörölvén II. József újításait, a tanügyet részben a Mária Terézia-korabeli állapotába állították vissza, részben pedig ujabb intézkedésekkel iparkodtak továbbfejlődését előmozdítani. E második vagyis visszahatási kor, melyet átmeneti vagy ideiglenes intézkedések korának is lehetne mondani, mivelhogy a kormány uj tanulmányi rendszer kidolgozásával levén elfoglalva, időnkint kiadott rendeletekkel kormányozta a tanügyet, eltartott egész 1806-ig, a mikor megjelent az uj Ratio Educationis. így tehát munkám II. József reformkorát és a visszahatás, vagy ideiglenes intézkedések korát öleli fel, mely két kor épen az 1785—1806-ig terjedő időközbe esik. Még egy megjegyzést kell tennem. Megeshetik, hogy akadnak s furcsának találják, hogy munkám, bár benne javarészben az akadémia pécsi tartózkodásának ideje alatt lefolyt oktatásügyi mozzanatok története van tárgyalva, mégis csak »győri« akadémia cimet viseli homlokán. Nem volna alaptalan e kifogás, mert az akadémia 1785 — 1802-ig tényleg pécsi akadémia volt. S hogy mindamellett is csak »győri«-nek cimezem, annak oka az, hogy munkám cimét nem akarom megváltoztatni. Ezek előrebocsátása után felsorolom munkám kidolgozásakor használt forrásokat. Ezek pedig : I. A győri bencés főgimnázium irattárából : a) Protocollum Regiae Academiae et Capitalis Gymnasii Jaurinensis, 1776-1785.