Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898

19 hogy országaiban a német nyelv volt aránylag legjobban elterjedve. Legelső idevágó rendeletét, mely a német nyelvet Magyarországban hivatalos nyelvül írja elő, 1784-ben adta ki; de nem akarja vele a német nyelvet azonnal életbe léptetni, hanem három évig tanulóidőt enged elsajátítására. A pécsi akadémiában az 1787. február 20-án kelt 7470. sz. udvari rendelet értelmében az 1787/8. iskolaév elején kezdték meg a német nyelvű oktatást; a jegyzőkönyveket azonban már 1787. január i-től fogva vezették e nyelven. Az akadémiai tanárkar belenyugodott az uralkodó akaratába, bár jól tudta, mennyi baj lesz a német nyelvű oktatással, mivelhogy a pécsi akadémia tanulói jobbára magyar nyelvű ifjak voltak; de ellenvéleményt nem bátorkodott fölterjeszteni, mert legfölebb gúnyos választ nyert volna. Megvesződtek vele néhány évig, 1790 elejéig, amikor a latin nyelv lett ismét a közoktatás nyelve. (L. erről hátrább is.) Valamint Mária Terézia Ratiója, épúgy II. József is megállapította, mire képesít a bölcseleti és jogi tanfolyamok sikeres elvégzése. A bölcseleti tanfolyam egymagában, a papi, jogi és orvosi pályák kivételével, bármily értelmiségi pályára utat nyitott ; így tehát a tanfolyam önmagában is befejezett közoktatási tényezőként szerepelt. De a papi, jogi és orvosi tanulmányokhoz és pályákhoz csak lépcső volt, mert addig senki sem léphetett az említett három tanfolyamra, míg a bölcseleti 2 évi tanfolyamot el nem végezte.

1 II. József azokat az állásokat is tüzetesen megszabta, melyekre a jogi tanulmányok képesítettek. Ez állásokat következőleg csoportosította : 1. A politikai udvari és országos állások, s a fiumei guberniumi állások, kivéve a tanácstagokat, a titkári és fogalmazói állásokat s a jegyzőkönyvek fogalmazására szolgáló személyzetet. 2. A kamarai és harmincad-hivatalnál az adminisztrátorok, segédtisztek (adjunctus) és jegyzők (actuarius) állása. 3. A megyéknél a két alispáni állás, a két jegyzőség, az ügyészség s valamennyi járásbirósági állás. 4. A szabad kir. városok jegyzői állásai. 5. Ezentúl nem lehet senki joggyakorló az udvari, az országos, a közigazgatási és megyei hivatalokban, hacsak ki nem mutatja, hogy elvégezte a jogi tanulmányokat. 6. A hétszemélyes táblai, a kir. fölebbviteli táblai, a kerületi táblai, s az alsóbbfoku törvényszéki birói állások, titkárságok, jegyzőségek, továbbá kir. ügyészség, kamarai ügyészség, a szegények és a jobbágyok ügyészsége.

2 Az akadémia céljainak elérése végett az eszközökre, vagyis tantárgyakra is figyelmet kellett fordítani. Nagy változások e tekintetben nem 1 1785. szept. 12-én kelt 35810. számú és 1785. november 21. 46528/330. számú helytartó-tanácsi intézvény (intimatum). — 2 17S9. julius 15. 25725/2039. h. t. intézv. 2*