Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898
14 elején értesült magánúton a királyi döntésről s a tanács ülésen kivül adta az utasítást a köszönetre vonatkozólag. E dologról Pécs városa, illetve Baranya megye is értesült. Rögtön megindította a mozgalmat. Megnyerte ügyének az akadémiai tanárkart is, mely készséggel csatlakozik és átiratban fejti ki, mily okokból kivánja az akadémiának Pécsett való megmaradását. Az akadémiai tanács, úgymond az átirat, lehető legjobban és több okból óhajtja az akadémiának Pécsett maradását : I. a pécsi levegő nemcsak az ifjúságra, hanem élemedett korú vezetőire nézve is sokkal egészségesebb, mint a győri ; 2. Pécs városának kisebb kiterjedése miatt az akadémiai ifjúságot könnyebb ellenőrizni s a fegyelmi szabályok megtartására szorítani, mint Győrben, melynek külvárosai kiterjedtebbek, mint a pécsiek, s számukat felül rá még három, csak a Dunától és Rápcától elválasztott, urodalmi helység is szaporítja ; végre 3. az akadémiai tanárok az általános drágaság miatt Pécsett is alighogy meg tudnak élni, — hogy tudnák tehát magukat Győrött fentartani, a hol az árak sokkal magasabbak szoktak lenni. 1 — Baranya megye ez okokat fölvévén a megyének, Pécs városának és vidékének érdekeit védő közös folyamodványba, a királyhoz fordul és az akadémiának Pécsett való meghagyásáért esedezik. Baranya megye e folyamodásban alkura is kész: ha a tekintélyes alapítványok miatt joga van Győrnek egy bölcseleti iskolához, ám adassék az meg neki, de az akadémia maradjon meg Pécsett. 2 A folyamodásnak azonban nem lett foganatja. A király megmaradt elhatározása mellett. Erre a helytartótanács 1802. junius 23-án kelt (13493. sz.) intézvényével tudatta az akadémia főigazgatóságot és a győri városi hatóságot a királyi határozatról, mely szerint ő fölsége tekintetbe véve több dunántúli megyének kérelmét, azok nemességének s a tanuló ifjaknak nagy számát, kegyelmesen elhatározta, hogy az akadémia mentől előbb visszakerüljön Győrbe, ahol hajdanában keletkezett, alapítványokkal elláttatott s Mária Terézia által állandósíttatott. Egyúttal rendeli — a király —, hogy a főigazgatóság és a győri városi hatóság egyetértőleg jelöljenek ki az akadémia számára alkalmas helyet; készítsék el Győr város terhére, a mint az folyamodványaiban ezt többször is megajánlotta, az átköltözésre, az iskolai helyiségek fölszerelésére vonatkozó költségvetést, de úgy, hogy a tanulmányi alap semmi megterhelést ne szenvedjen. A helytartótanács előírja azt is, mennyi helyiségre van az akadémiának szüksége ; ezek pedig : négy terem az ifjúság vitatkozásai és ünnepségei megtartására, továbbá egy terem az iroda, a könytár, természettani szertár és végül az akadémiai tanács gyűléseinek számára. 3 1 Protocolum Scholar. Lat. 1801/2. 16. sz. — 2 Kopcsányi i. m. 5. — 3 Az 1801/2. prot. Sehol. Lat. Minthogy Ferenc király a nemesi konviktusokat is vissza akarta állítani, az utóbbi leirat szerint, 50 növendék számára való alkalmas épületről is kellett volna gondoskodni. De a konviktusok visszaállításából semmi sem lett. L. ezt a győri fögiran. tört. II. r. 300.
