Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898

122 ként kellett volna szerepelnie, vagy nem mert kellő bátorsággal és erélylyel föllépni, vagy, ami még rosszabb volt, az említett irányban működő irók mellé állva szabad utat engedett a korszellem vészes termékeinek. Megtörtént az is, hogy egyik-másik könyvvizsgáló a legnagyobb jóhiszeműséggel engedélyezett ártalmas munkát mert az 1782-iki utasítás nem határozta meg egész tüzetesen, milyen műveket kell ártalmasoknak s veszedelmeseknek tartani. Ilyenféleképen jártak el a könyvvizsgálók a külföldről érkezett munkák megbirálásában is. így tehát a nyugat-európai felvilágosult eszmék II. József uralkodása alatt úgyszólván akadálytalanul hatolhattak be az országba s hódíthatták meg az iró és olvasó közönséget. II. Józsaf halála után a kormány részéről ez irányban is megtörtént a visszahatás. Látták, hogy a sajtószabadság ideje alatt Nyugatról beszivárgott eszmék és elvek előbb utóbb nálunk is ugyanazokat a gyümölcsöket termik meg, mint Franciaországban, vagyis felforgatják az egyházi és és politikai állapotokat, jogrendet. Ez irány meggátlására törekszik II. Lipótnak 1790. okt. 22-iki (25387 ) rendelete, mely pontosan megszabja, mily művek kinyomását, illetőleg mily kinyomott munkák terjesztését kell a könyvvizsgálóknak megakadátyozniok. Minthogy a könyvvizsgálóknak kiadott (1782.) utasításból, így szól a rendelet, nem világos, miket kell »ártalmas« és »veszedelmes« könyveknek tartani, azért a fölség az állam főérdekének, a közbékének megóvására imigy rendelkezik : mindazt, ami a közbékét megzavarja, ami kihágásokat, egyenetlenséget és szakadást okoz vagy okozhat, ami az uralkodó iránt való engedelmességet csökkenti, ami a vallási és polgári törvények megtartásában lanyhaságot s a vallásbeli dolgokban kételkedést szülhet, ártalmasnak és' a közbékére veszedelmesnek kell tartani ; következésképen ily tartalmú könyvek s füzetek, különösen pedig olyanok, melyek a köztörvényeket s az uralkodó rendeleteit becsmérlik, egyszerűen lefoglalandók. Ezenkívül szigorú kötelességül tétetik a könyvvizsgálóknak, hogy az 1782-iki utasítást pontosan kövessék s tőle soha el ne térjenek, s különösen oly müveket, melyek a hit dogmáit, az egyház alkotmányát és szolgáit csúf tárgyává teszik, semmi körülmények között se engedjenek nyilvánosságra jutni.

1 — 1791. szept. 6-ikán kelt királyi rendelet a külföldi veszedelmes művek behozatalának akarja utjukat vágni, midőn meghagyja, hogy a könyvvizsgálók a külföldről érkező műveket éber figyelemmel tartsák s ha azt látják, hogy azok erkölcsrontó tartalmúak, káros eszméket hirdetnek s rossz következményeket idézhetnének elő, mindenáron foglalják le. Egyúttal azt is előirja a rendelet, hogy az 1782-iki utasításnak megfelelőleg oly könyvek, melyek felülvizsgálata az udvari cenzori hivatalnak van fentartva, ennek megtörténte előtt az országban nyilvánosságra ne bocsáttassanak, illetve ha ilyenek megjelennek, azokat Bécsbe küldeni a könyvvizsgáló el ne 1 25387 sz.