Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898

13 több bennük a nemesség, hat szab. kir. város is van bennük s lakosságuk java részben katholikus ; a kath. akadémiára tehát nagyon is rászorulnak. Második ellenvetés az lehetne, hogy Nagy Lajos király annyira kedvező fekvésűnek találta Pécs városát, hogy oda nem is akadémiát, hanem egyetemet alapított. Csakhogy akkor más körülmények játszottak közbe, s tették Pécset oly fontos hellyé. Pécs akkoriban egyik első rangú város volt, csupa nemesség lakta, ép így állt a dolog Pécs vidékén is. Azonkívül, minthogy abban az időben egész Horvátország és Szlavónia Magyarországhoz tartoztak, Pécs valóságos középpontja volt a királyságnak. Most pedig egész máskép van minden ; a két tartományból alig tartozik valami csekély rész a magyar koronához, s annak untig elég a zágrábi akadémia. Maga Pécs városa és a szomszédos Tolna- és Baranya megyék nem is igen népesek, nemességük alig van s lakosságuk nem olyan, hogy gyermekei kiképeztetésére törekednék. Pécs városa és vidéke régi dicsőségéből alig-alig tartott meg más egyebet, mint a puszta nevet. Vegye ő fölsége azt is számba, hogy a Dunáninnennek a pesti egyetemen kivül négy (pozsonyi, egri, kassai és nagyváradi) akadémiája van, míg a Dunántulnak csak egy van, a pécsi s az is ország szélén. Méltányos dolog volna amazokból egyet elvéve a Dunántulnak két akadémiát juttatni. Nagyváradról könnyen el lehetne hozni az akadémiát, mert egyrészt az ifjúság nem is igen keresi föl, másrészt e várostól nincsenek messze a kassai és egri, különösen pedig az erdélyországi, kolozsvári akadémia. S így ha Pécsről épen nem akarják kimozdítani az akadémiát, hozzák a nagyváradit Győr városába.

1 — Ez okoknál fogva kért a káptalan Győr számára akadémiát. Győr városa az eredmény biztosabb kivívása végett a magyar kir. udvari kancelláriát is támogatásra kérte föl.

2 A hathatós okokkal támogatott kérvények megtették hatásukat, Ferenc király 1794. március elején megígérte a pécsi akadémiának ősi székhelyére, Győrré való visszahelyezését.

3 Minthogy azonban a királyi döntést magában foglaló leirat késett, Győr városa, attól tartván, hogy a király a francia háború miatt az átköltözködés költségeit eshetőleg inkább hadi célokra fordítja s így az ő ügye, reménye meghiusul, április 28-ikán kérvényt intézett a királyhoz. Hivatkozik a tett Ígéretre ; fölemlíti, hogy a szülők már tudakozódnak fiaik érdekében a szállásviszonyokról; ajánlatot tesz, hogy a város kész a tanulmányi alap legcsekélyebb megterhelése nélkül az átköltözés és akadémiai épület kijavításának s fölszerelésének összes költségeit fedezni. Megismétli az 1793-ban benyújtott kérvények tartalmát. Uj indító okokat is hoz fel. Úgy hirlik, mond a városi hatóság felirata, hogy néhány alsóvidéki megye azért nem tartja szükségesnek Győr számára az akadémiát, mivelhogy Pozsonyhoz közel van, ujabban 1 Latin eredetije a Függelék 3. sz. alatt. — 3 Győr városi levéltár. Repert. Concep. 1793. 269/542. — 3 U. o. 228. sz.