Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1897

243 sen a franczia forradalom borzalmainak hatása alatt a czenzura is mind szigorúbb lett ; s mivel Győrött czenzor nem volt, a győri igazgatóra hárult az a kedves feladat, hogy Győrött az ellenőrködést végezze. 1790. jan. 26-án egy felsőbb rendelet figyelmezteti a könyvvizsgáló­kat, hogy vallásellenes könyveket ne vegyenek fel az engedélyezettek közé. 1792. okt. 16-án azt irja a felsőbb hatóság, hogy a czenzura alá bocsátott s az átnézés végeztével a szerzőktől visszakért kéziratokra nézve ő felsége kegyesen azt rendelte, hogy csak azon esetben adhatók vissza szerzőiknek, hogy ha a czenzoroknak nincs ellene kifogásuk, s a szerzők megígérik, hogy ki nem nyomatják. Rendes körülmények közt azonban a tényleg felülbírálásra adott könyvek nem adandók vissza. Sőt ha a királyi méltóság, az állam vagy a vallás, erkölcsi és társadalmi rend ellen vesze­delmes elvek fordulnak bennök elő, akkor a czenzor megjegyzéseivel a H.-T.-nak terjesztendők föl. Egy napra rá az a pótló rendelet érkezett, hogy a tiltott könyvek elterjedésének meggátlására a czenzorok kötelesek nemcsak a helybeli, hanem a vásárokon megjelenő könyvkereskedőktől is elkérni könyvjegyzéküket; ha tiltott könyvekre akadnak, kobozzák el, s terjeszszék be a felsőbb hatóságnak ; ha pedig nem engedélyezett köny­vekre találnak, kötelesek átnézni s véleményükkel együtt a felsőbb ható­ságnak beterjeszteni 1794. apr. 27-én rendelet érkezett, a mely szerint a megyei közgyűlések határozataiból sajtó alá kerülő részek nem tartoznak a czenzura körébe. A csalás kikerülése végett azonban tartozik a könyv­nyomó bemutatni a revizornak a megyei pecséttel ellátott intézkedést, a mely a nyomandó példányok számáról szól ; s ennél többet nyomnia nem szabad. — Ugyanez évi május 14-én az a rendelet érkezett, hogy a könyvkereskedők csak a kormánytól engedélyezett könyveket adhatnak el. Ha valaki más könyvet akar venni, azt a czenzornak tartozik bejelen­teni. Az utasok is csak oly könyveket vihetnek magukkal, a melyeket a kormány el nem tiltott. 1795-ben kiadott utasítás szerint a czenzorok nem fogadhatnak el névtelenektől kéziratot ; ha nem akarják magukat meg­nevezni, akkor a H. T.-nak jelentendők föl. 1791. apr. 27-én még a kül­földi műveket is czenzura alá vetették s előbb senki sem olvashatta, mig a czenzor rá engedélyt nem adott. Igy 1797. május i-én a H. T. szigorúan megrója a czenzorokat, miért engedték meg, hogy a Rómában megválasz­tott piarista-rendfőnök megválasztásáról nyomtatott levélben tudósította a magyarországi főnököt, pedig a királyi jóváhagyás előtt ezt kinyomatni nem lett volna szabad. Sőt az árverés alá került könyvtárak jegyzékét is a czenzornak kellett átadni felülbírálás végett. 1800. jun. 22-én kelt rendelet szerint ha az ujságlapok (pagellae venales) épületesek, akkor el­árusíthatok ; ha gyanúsak, akkor felterjesztendők a felsőbb hatóságnak. Rá jul. 13-án még szigorúbb rendelet érkezik, a mely szerint a czenzorok nemcsak a könyveket tartoznak átolvasni, hanem a könyvtáblákat, a kivül és belül ráragasztott, valamint a sarokhoz használt makulatura papiroso­16*

Next

/
Oldalképek
Tartalom