Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1897

200 szerzők magyarázásában, mint a gyakorlatjavításban. Ezt különösen a népesebb osztályokban közösen végezzék, hogy mindegyikre tanulságosabb legyen. A beszédbeli tökéletesség fokozására minden magyarázat latin nyelven történjék s a növendék csak akkor kérdezhet magyarul, ha valamit nem ért. Minthogy a gram, osztályok latin tanításának az a czélja, hogy elsajátítsák a latin nyelvet a gyakorlati életre, a latin nyelv szépségeivel ne foglalkozzék a tanár, ez a hum. osztályok czélja ; itt fő az, hogy megtanuljanak latinul fogalmazni egyes leveleket s fontosabb ügyiratokat ; s ép ezért a latin irók közül is főleg azokat olvassák, a kik e czélra a legtöbbet használnak, ki ugyan: I. Plautus és Terentius vígjátékaiból; 2. Cicero és Plinius leveleiből; 3. régibb történetíróktól lelkesítő példák és szónoki beszédek; 4. Plinius természetrajzának azon részleteit, a melyek az ifjúságot legjobban érdeklik. 5. Azon római irók műveit, a melyek gazdasági kérdésekkel foglalkoznak ; 6. szemelvényeket Horatius, Virgilius, Ovidius és Phaedrus műveiből ; 7. végre közmondásokat, szólásmódokat stb. — E szerzők olvasása közben, magyarázataiban használjon fel a tanár minden alkalmat arra, hogy tanítványait felvilágosítsa az okoskodás, következtetés, meghatározás mivoltáról ; a vélemény, hit, tudomány, előítélet, igazság és tévedés felfedezésének módjáról stb. Dolgozatokul kisebb tételek szolgálhatnak. Az egyszerű és összetett mondatok szerkezetének, kötőszavainak megmagyarázása és begyakorlása után lehet a növendékkel íratni kisebb leveleket, leírásokat, különösen üzleti, ajánló stb. leveleket, a milyenekre az életben szükségük lesz. A természetrajzból az első évben az állatországgal foglalkoznak és ugyan először az állatországgal a négylábú állatoktól le a férgekig ; mindenütt kiemelve gazdasági tekintetben Magyarország hasznos és kártékony állatait ; az emberről szóló rész fejezte be a könyvet. — A második évben a növényországgal foglalkoznak, itt is súlyt vetve a gazdasági tekintetben hasznos és kártékony növényekre ; a tanár foglalkozzék különösen a dohánynyal, kenderrel, buzafajokkal, szőlővel stb. — A harmadik évben az ásványországot tanulják, a különböző savakat, drágaköveket, fémeket stb. Ne a száraz betanultatásra fektesse a tanár a súlyt, hanem a gyakorlati haszonra, ép azért az egyes tárgyak latin neve mellé odateendő a magyar is. A tanár irja fel a neveket a táblára, hogy a kiknek nincs könyvük, leírhassák jegyzőkönyveikbe. A tanár egyetlen alkalmat sem mulaszszon el, hogy a tanulók fogékony lelkét az Isten mindenhatóságára, bölcseségére és jóságára figyelmeztesse. Ezek voltak a gimnázium alsó osztályainak főtárgyai : mellékes, de a Ratio szerint minden tanulónak hasznos tárgyak s igy kötelezettek : a történet és földrajz. A magyar történet. A Ratio szép szavakkal méltatja a világtörténet