Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1897

183 szerübben fordítaná a papnevelő fentartására, ha a kollégiumot az egyesített konviktus helyiségeid elfogadnák.« Az emlékirat ez utóbbi szavaiból világos, hogy a kollégiumot és templomot a püspök vette át, ő gondoskodott mindkettőnek fentartásáról, az istenitisztelet költségeiről is. Még határozottabban kitetszik ez ugyanezen emlékirat egy alábbi részéből, a hol a püspök a kormánytól a konviktus részére átveendő kollégium fejében kárpótlást kér. O felsége azonban e kárpótlásról semmit sem akart tudni, mert szerinte kárpótlás már az is, hogy jövőben a püspöknek nem kell gondoskodnia a kollégium fentartásáról, mert azt a konviktus részére ő felsége elfogadta. A kollégium és templom tehát 5 éven át, vagyis 1778-ig a püspök gondjaira volt bizva ; mily föltételek alatt vette azonban át, arról egyetlen adatunk van. A fönnebb említett s ő felsége megbízásából a H. T.-tól kiadott rendelkező okirat 1. pontja megengedi, hogy mivel a győri püspök már többször kérte a jezsuiták kollégiumát, neki adassék át azon czélból, hogy nagyobb számú növendékeket vehessen fel. Egyúttal azonban azt is kérte a püspök, hogy az épület fentartására valami alapot adományozzon neki; ő felsége feltételesen, ha a rendezendő iskolák anyagi körülményei megengedik, megígérte ; kapott-e azonban a föntartásra valami alapot a püspök, arról ismét semmi adatunk sincs. Az előbbi okirat végső szavai azt mutatják, hogy Ígéretnél többet alig kapott, neki kellett gondoskodnia a kollégium fentartásáról, nagyobb számú növendékei eltartásáról, pedig ezeket részben azért vette fel, hogy az akadémiát és gimnáziumot tanárokkal elláthassa. 1778. után tehát a kollégium épületét az egyesített konviktus foglalta el s igy a fentartásról is ő felsége, illetve az alapokat kezelő H. Tanács gondoskodott. A kollégium további sorsával alább foglalkozunk a III. részben. A kollégiummal együtt átvette a H. T. egyúttal a templomot is, ennek gondozása alól is fölmentette a püspököt. A templomnak a jezsuiták idejében 12000 frt tökéje volt; az alaptőkét is lefoglalta ő felsége, később azonban tanulmányi alaptól különválasztva kezeltetett minden ilyen alapot, s igy a templomok 12000 frt tőkéjét is. A templomot innentől kezdve akadémiai templomnak nevezik a hivatalos iratok, s az alaptőke kamatait az akadémiai exhortator vette föl, a kinek gondjaira a templom is bizva volt, egy 17800-ban kiadott felsőbb rendelet értelmében. A jezsuitáknak volt Győrött, illetve a Szigetben kertjük is ; hogy e kis fekvőséggel mi történt, arról semmi adat sincs kezünkben. Van azonban egy felsőbb rendelet 1779-ből; a H. T. leiratban értesíti a főigazgatót ő felsége azon parancsáról, hogy a szerzetesek keze alatt levő gimnáziumok kertje a gimnáziumé ugyan, de a szerzetesek is használhassák, a mennyiben ez a gimnázium szükségleteivel összeegyeztethető. E szükségletek pedig a tornászaira vonatkoznak, mert a Ratio ezt is előirta minden gimnáziumban. Vájjon ez a rendelet a jezsuitáknak győri, illetve szigeti kertjükre vonatkozott-e, megmaradt-e a gimnázium tulajdonában, használ-