Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1896

4i érdeklő királyi rendeletek, vagy helytartótanácsi intézvények kihirdetése célja az értekezletnek, akkor minden tanár jelen van. Ha pedig csak egyes tanárokat illető leirat érkezik, a tanácsban ugyan kihirdeti az elnök, de az illető nem tartozik jelen lenni, hanem a karbéli szénior által jut kezéhez a leirat. — Az értekezletek e két faján kivül a harmadik az, mikor a tanácson kivül az összes akadémiai és gimnáziumi tanárok ülnek össze. Oly esetekben történik, mikor a két kapcsolatos intézet közös ügyeit tárgyalják. Rendkivüli esetekben, pl. tanterv kidolgozásakor az egyes karok is tartanak külön értekezletet. Mivel királyi rendeletből minden tanulmányi és fegyelmi ügyet tüzetesen kell a tanács-értekezleteken tárgyalni, azért minden hónapban legalább egyszer össze kell hivni a tanácsot. A tanuló ifjúság beirása, a félévi kimutatások, mindennemű fölterjesztések, az igazgatónak a főigazgatóhoz küldendő levelei — mind szóba kerülnek e gyűléseken. Itt hirdeti ki az elnök a már említett iratokon kivül a főigazgató leiratait is. Az előforduló javaslatokat és határozatokat a jegyző írja le. A javaslatok előterjesztése kétfélekép történik: a tanács tagjai élőszóval adják elő nézetüket; ha pedig valamely tanár mint olyan akar valamit indítványozni, Írásban kell a tanács elé benyújtania. — A jegyző az értekezlet anyagát jegyzőkönyvbe foglalja. A hivatalos iratok a levéltárba kerülnek s róluk a jegyző tartalomjegyzéket készít.

1 A tanári értekezletek az állami korszaknak egész uj intézménye. Az oktatás és nevelésnek e megbecsülhetetlen eszköze a jezsuita korszakban ismeretlen volt. Nem kell hosszasan méltatni hasznát ; a gyakorlati élet legegyszerűbb eseteiben is látjuk, mennyit ér a tanácskozás, az eszmecsere. Mily haszonnak kell akkor folyni ily közös megbeszélésekből, melyek az ifjúság értelmi tehetségének és jellemének egyöntetű kiművelésére irányulnak ! 4. A tanárokról. a) Akadémiai tanárok képzése a jezsuitáknál. A győri tanárképző intézet; tanárai, tanárjelöltjei. Alkalmazásuk az akadémián. A tanárok kötelmei. Névsoruk. Az akadémiai tanárok kiképzéséről és megválasztásáról való gondoskodás a tartományfőnök dolga. O választja ki a társaság növendékeiből azon jobb erőket, kik a hittudományi tanfolyamból már három évet elvégeztek. Ezeknek két évi időt engednek nyugalmas magántanulásra. Mindegyik repetens (tanárjelölt) elöljárójával való megbeszélés után különösen azon tárgynak szenteli magát, a mellyel jövő pályáján foglalkozni fog. A repetensek azonban nemcsak egyedül szaktárgyukkal foglalkoznak 1 Hat. E. 54. — Protoc.