Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1896
kevésbbé vizsgálódó szem is észreveszi, hogy történetírásunk a legutóbbi évekig igen mostohán bánt el miveltségi viszonyaink egyik legfontosabb ágának, a közoktatásügynek a történetével. Vannak idevágó munkák, de legtöbbnyire csak egyes korszakok, századokra terjednek ki. A városok monográfiái sem sokat segítettek e bajon ; legtöbb csak ujjheggyel, ujabb kutatások mellőzésével, érinti az iskolázás történetét. De a jég már meg van törve. Néhány év óta siirün jelennek meg a tanintézetek múltjával foglalkozó munkák. A mi főgimnáziumunk történetének első részét szintén olvashatták az érdeklődők. — Mikor a főgimnázium tanári karából alakult monográfia-bizottság a főgimnázium történetének tervezetét megállapította, szükségesnek találta nemcsak a főgimnázium, hanem a belőle fakadt felsőbb iskola, az akadémia történetének megírását is fölvenni munkakörébe. A felsőbb, az akadémiai oktatás történetének megírására alulírott vállalkozott. A munkát három részben tervezem. Első részét, mely felöleli az akadémia keletkezésének, kialakulásának s újjászervezésének történetét a jezsuita, illetve állami korszakban, jelen alkalommal nyújtom. A mellett azonban, hogy e munka csak része az akadémia egész történetének, kerekded egész is, mert azon az időponton végződik, mikor az intézet felsőbb rendeletből Pécsre vándorol, és II. József császár tanügyi reformjai léptek életbe. — A második rész 1802—1850-ig fog terjedni, vagyis az akadémiának Győrré való visszahozatalától ismételt megszűnéséig. A harmadik rész 1867-től végleges megszűnéséig terjedő kort fogja felölelni. Az intézetet »tudomány-akadémiáf-nak nevezem. Teszem ezt azért, mert helytelennek tartom azon korokban is csak »jog-akadémiá«-nak nevezni, a niikor három, illetve két karral volt szervezve. Egyúttal jelen munkámban felhasznált forrásokról is beszámolok. Ezek pedig :
