Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1896

55 Azok a tanárok, kik működésükben kiváló eredményeket mutatnak fel, kétféle jutalomban részesülhettek : vagy pénzbeli elismerést nyernek a főigazgató fölterjesztésére a tanulmányi alapból, vagy jövedelmezőbb tanszékekre mozdíttatnak elő.

1 — A hanyag tanárt az igazgató először magán uton, ha nem használ, tanári gyűlésen inti javulásra. Ha ennek sincs foganatja, a tanári karral egyetemben készített vádlóirattal a főigazgató elé terjeszti az ügyet s attól várja a döntést.

2 — A nyugalomba vonuló tanárnak a királytól kellett kérni lemondása elfogadását s csak azután válhatott meg állásától.

3 A kik betegség miatt akartak megválni pályájuktól, legalább is az első félév végén tartoztak erről a helytartótanácsot értesíteni.

4 Fontosnak tartották az intéző körök, hogy a tanár, valamint az igazgató is az iskolázás ideje alatt működésük helyén maradjanak. E végett rendelet is kelt, mely megszabja, hogy az igazgató és a tanárok a szokásos szüneteken kivül működésük helyéről maguk szerint ne merjenek távozni, hanem ha rövid időre akarnak távozni, a főigazgatótól, — ha hosszabbra, a helytartótanácstól tartoznak engedélyt kérni.

5 E szabály ellen a győri akadémián egy ízben Trenka Mihály tanár vétett, miért is a helytartótanács keményen megdorgálta.

6 A helytartótanács eme szigorú ellenőrzése nemcsak a külső rendtartásra irányult. Az előadásokban hangoztatott irányelvekre is kiterjedt figyelme. A tanárnak kötelessége volt az előadásra szánt anyagot tételekbe összefoglalva az iskolaév elején az igazgató utján külön-külön a főigazgatóhoz és a helytartótanácshoz felküldeni, a hol átnézték, esetleg javították s visszaküldték. Ez intézkedésnek az volt a célja, hogy a tanár semmi állam- vagy egyházellenes tant ne hirdethessen tanszékéről. Ha azonban a tanár a már egyszer átvizsgált anyagot akarta újra előadni, elégséges volt csak az igazgatónak felülvizsgálatra átadni. A tanárok közt működésük éveinek száma szerint fokozati különbség volt. A karok legidősebb tagjait szénioroknak, dékánoknak, a korra utánuk következőket pedig proszénioroknak nevezték. A széniorok képviselték az akad. tanácsban a karokat s fizetésük is magasabb volt.

7 Az akadémiai exhortátor kötelmeit is megszabja az uj tanulmányi és nevelő rendszer. A királytól kinevezett exhortátor dolga az ifjúság lelki előmenetelére ügyelni, a kongregációt vezetni, szentbeszédeket tartani, az ifjúságot gyóntatni; általában pedig az ifjúságot ugy oktatni, hogy botrányokat ne csináljon, erkölcsei meg ne romoljanak. A tapasztalt hiányokat az igazgatónak, illetve az akadémiai tanácsnak jelentse meg.

8 Az akadémiai fokozatok (gradus Academicus), vagyis a doktorátus 1 R. E. 383—385. — » U. o. 385—386. — » Protoc. — 4 1778. 6127. sz. és 1783. 126. sz. helyt. tan. intézvény. Protoc. — 6 1783. febr. 3. 1000. sz. h. t. int. Protoc. — 6 Protoc. — T Rat. Ed. és Protoc. — ® Protoc.