Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1896

III. AZ AKADÉMIA ELÖLJÁRÓI. 1. A főigazgató hatásköre, látogatásai. Királyi biztos látogatása. jezsuita korszakban az állam semmi felügyeletet nem gyakorolt, bár megvolt a joga, az Akadémiára. A felügyelet s ellenőrzés teljesen a Jézus-társaság generálisára, illetve a tartományfőnökre volt hagyva. Az átmeneti években (1773—76.) a kormány nevében a győri püspök volt a felügyelő. 1776-tól fogva a királytól kinevezett főigazgató lett a kormány felügyelő és ellenőrző közege. A főigazgató királyi meghatalmazásból az összes tanulmányi ügyeket ellenőrzi. Az igazgató neki van alá vetve. Egyedül a királytól és a kir. helytartótanácstól függ; a kir. rendeleteket és intézményeket ez utóbbi közvetítésével kapja s az igazgató utján tudatja a tanárokkal. Kötelessége legalább kétévenkint meglátogatni az iskolákat ; a fölmerülő bajokat orvosolni s tapasztalatairól a helytartótanácsnak jelentést tenni. — Minden félév (semester) végén információt kell követelnie az igazgatótól a tanárok életéről, hivatalos teendőik végzéséről, a tanulók előmeneteléről s minden előforduló különös esetekről. Mindezekhez saját megjegyzéseit fűzi s felküldi a h. tanácshoz. — A tanszékeknek bármily okból eredő üresedése esetén pályázatot (concursus) hirdet s az igazgató véleményének megkérdezése után a legméltóbbat a helyt, tanács utján királyi megerősítésre s kinevezésre előterjeszti. — Ha a tanári karban valami ügyesbajos dolog fordul elő, személyesen jelenik meg, vizsgálatot indít. Ha könnyen elintézheti, maga orvosolja a bajt; ha pedig bonyolult és fontosabb az ügy, elintézésül a kormányhoz teijeszti. — Fizetést egyelőre nem, de dolgaiban segítségül 300 frt fizetéssel íródeákot (cancellista) kap. A postai s utazó költségeket előzetes számadás után a tanulmányi alapból nyeri. — A főigazgató kötelessége rajta lenni, hogy az igazgató és taná3*