Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1896

33 körének visszaállítása, nagyobb önállósítása a kúria irányában, az állam jogainak tágasb körii érvényesítése az egyházi ügyekre nézve, a »ius circa sacra« felségjogának a természeti közjog elvei szerinti szigorú alkalmazása és foganatosítása képezték ezen irányzatnak jellemző fővonásait.« Ezt hirdették a bécsi egyetemen Martini, Riegger és Sonnenfels,

1 ezt sajátították el az ott járt magyar tanulók, ezt hirdették az ujabb jogtudományi munkák. Hogy Mária Terézia nem ellenezte e tanokat, bizonyítják a győri akadémián tett intézkedései. A jezsuita korszakban Pichler jogi munkája szerint tanították az egyházjogot. — Alig vette azonban át az állam az akadémiát, nyomban eltörölte Pichler könyvét, minthogy benne az egyházjogi kérdések az egyház orthodox tanai szerint tárgyalvák. Helyébe Lakics György Zsigmond »Institutiones Juris Ecclesiastici« cimü munkáját rendelték. E mű, Martini hatása alatt készülvén, az ujabb egyházjogi iránynak előharcosa. Lakics művét 1776/77. iskolaévben az osztrák örökös tartományok (!) és Magyarország számára irt »Synopsis Juris Ecclesiastici publici et privati quod per Terras haereditarias Mariae Theresiae olim obtinuit et adhucdum obtinet« foglalta el, mivelhogy jobban kidomborítja az ujabb elveket. — Az állam tehát gondoskodott, hogy a leendő papok is céljainak megfelelő eszméket sajátítsanak el. Az akadémiai tanulmányok egyéb csoportjaival is feladatát akarja elérni. Vallástan, bölcselet, történet, jog mind szélesebb alapon taníttatnak. A cél isteni és emberi törvényeket tisztelő, az élet feladatait bölcsen fontolgató, a múlton okult s igazságszerető közpályán működő polgárokat nevelni. Nagy szerepük jut az ipart s kereskedelmet felvirágoztató tanulmányágaknak. Célszerű beosztással és haszonnal járó gazdálkodásra akarja az állam az ifjúságot s majdan általuk a társadalmat oktatni. Kétségtelen dolog, hogy az utóbbi intézkedések hazánk fejlődésére voltak irányítva. Sajnosan kell azonban tapasztalnunk, hogy mikor Mária Terézia annyira buzgólkodik szellemi és anyagi fejlődésünk előmozdításán, egy a nemzet életében nagyon is fontos tényezőről szándékosan megfeledkezik. Ez a magyar nyelv. Egy szó sincs nemzeti nyelv kiműveléséről az uj tantervben. E tekintetben ott vagyunk, a hol a jezsuita korszakban voltunk : latin nyelven folyik az akadémiai oktatás ; nincs magyar nyelvet és irodalmat művelő tanszék, tantárgy. A jezsuitáknak megbocsátható e mulasztás, mert abban a korban még mindig és általánosan csak a humanisztikus míveltségre neveltek az iskolák. Máskép áll a dolog az állami korszakkal. Mária Terézia az osztrák tartományok iskoláiban már 1774-ben kötelezővé tette a nemzeti nyelvi oktatást.

8 A magyar közoktatást osztrák mintára szervezi, de az oktatás nyelvévé nem a magyart teszi, hanem meghagyja 1 Pauler T. Adalékok. 88—91. — * V. ö. Grünwald Béla : A régi Magyarország. II. kiad. I. kot 345. 3