Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1896

27 nyékről szóló tételeket védelmezték. 1750. augusztus 30-ikán galántai Esterházy Gábor gr. védelmezte a logika prooemiumát ; az egész logika tételeit pedig Festetich Lajos védelmezte. 1751-ben De Cognazio Jakab bölcselethallgató tüntette ki magát bölcseleti tételének védelmezésével.

1 Az átmeneti években (1773 — 76.) a theologiai épugy mint a bölcseleti tanfolyamon évnegyedenkint nyilvános vizsgálatokat tartottak. A bölcseleti tanfolyamban minden növendékre kötelező volt évzáró vizsgálatot kiállani ; csak igy kapták érdemjegyeiket. Az évzáró vizsgálatoknak csak az utolsó negyedben végzett anyag volt tárgya s csak egyik-másik tanár követelte meg az egész évi anyagot.

2 1776-tól fogva, vagyis az állami korszakban minden tanfolyamban évenkint kétszer : a tanév derekán és végén voltak vizsgálatok s minden tanulóra kötelezők voltak. Céljuk a vizsgálatoknak megtudni, mily eredménnyel működtek a tanárok s mily mértékben sajátították el a tanulók az előirt tananyagot.

3 Az elnöki tisztet a vizsgálatokon az igazgató viselte s jelen tartoztak lenni az illető karbéli tanárok. A sorrend is meg volt állapítva ; először voltak a hittudományi, azután a két másik tanfolyam vizsgálatai.

4 Habár minden tanulóra kötelezők voltak a vizsgálatok, mégis fordultak elő esetek, hogy egyesek kivonták magukat. A helytartótanács ugy segített a bajon, hogy 1780 81. iskolaév elején intézvényt bocsátott az igazgatósághoz, melyben meghagyja, hogy az oly tanulók, kik a félévi vizsgálatnak nem vetik magukat alá, az intézetből kizárandók.

5 A tanulmányok eredményéről az 1779. február 12-ikén 723. sz. alatt kiadott helytartótanácsi intézvény értelmében év végén értesítőt kellett az igazgatóságnak nyomatnia, belefoglalva a növendékpapokat is.

6 De sem a jegyzökönyvekben nem találtuk nyomát az érdemsorozatnak, sem egyetlen egy értesítőre nem akadtunk. Rokontermészetüek a vizsgálatokkal a tentamenek (próbatételek). A különbség köztük mégis az, hogy vizsgálatot minden tanulónak minden tantárgyból kellett tenni, a próbatételek ellenben nem voltak kötelezők, hanem csak az vetette magát alá, a ki akarta. S nem is minden tárgyból kellett próbatételt tenni, hanem valamelyik szabadon választott tantárgyból, vagy annak lényeges részéből, avagy több tantárgyból álló csoportból.

7 A próbatételekre jelentkező ifjaknak először a főigazgatótól kellett engedélyt kérni. A próbatételek cimét és tételeit az év végén az egyetemi tanácshoz is föl kellett terjeszteni.

8 — E próbatételek lehettek magánjellegüek, vagy ünnepiesen nyilvánosak. A nyilvánosokra meghívták a szülőket, rokonokat és egyéb kiváló egyéneket, s jelen volt az iíjuság s a tanári kar. Az ünnepély szent misével kezdődött. A kérdezés előtt a vállalkozó ifjak nevét kiosztották a hallgatóság között s bárkinek joga volt az ifjak közül 1 V. ö. a gyfiri főgimn. tört. I. rész. 173. — * Mercur. 1787. 261. — * Ratio E. 291. — 4 Protoc. — 8 Protoc. — " U. o. — ' Rat. E. 291. — * U. o. és Protoc.