Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1896

II. AZ AKADÉMIA TANULMÁNYI RENDSZERE. 1. Az akadémiai oktatás célja. Tanfolyamok. Tantárgyak. Tanterv, órarend és módszer. Tankönyvek. A) A jezsuita korszak. Az akadémiai oktatás betetőzése a gimnáziumi oktatásnak. A jezsuita gimnáziumok ugy voltak szervezve, hogy alsó részük : a grammatika és szintaxis megadja a nyelvismeretet és képezze az emlékezetet, a rá következő poétika és rhetorika pedig kiművelje a képzeletet és a szép formaérzéket. Folytatásként a főiskola első fokozata, a bölcseleti tanfolyam kifejtette az értelmet és az Ítélőképességet. — Ezzel befejeződik az alaki, formális képzés s le van téve az alap, mely által az ifjú a reális ismeretek és tudományos igazságok felfogására válik képessé. Ezek megszerzésére szolgált a felsőbb oktatás második fokozata: a theologia, »a tudományok tetőzete.«

1 A mondottakból kitűnik, hogy a jezsuiták akadémiai oktatásra két tanfolyamra : a 3 évi bölcseleti (facultas artium) és a 4 évi hittudományi tanfolyamra (f. theologica) különöl.

2 A bölcseleti tanfolyam minden egyes évét önállónak, befejezettnek tekintették s az osztályokat főtantárgyukról nevezték el. E tantárgyak : első évben logika, másodikban fizika, a harmadikban metafizika. Mindegyik tantárgyat naponkint 2 órában tanították ugy, hogy délelőttre is, délutánra is egy-egy óra esett. — Az egész első évet a logika előadására fordították s nem annyira tollba mondva, mint inkább Toleto és Fonsecából magyarázva. E mellett magyarázzák Aristotelesnek >az értelmezésről« szóló könyvét, de csak röviden s latin fordításban * — A második évben tanították a fizikát, szintén Aristoteles szerint, de többnyire ezt is csak 1 Molnár A. i. m. 157. — J Ratio Studioruin. Regulae Provincialis 17. Molnárnál i. ra. 156. — s Rat. Stud. Reg. professons philosophiae, II § I—4. Molnárnál, 167.