Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1895

82 szomorút sejtet, a vége azonban vig. — A tragédia személyei kitűnő származású férfiak és nők : hercegek, fejedelmek, királyok vagy vértanuk. A szenvedő, üldözött személyt protagonistának, az üldöző ellenfélt pedig antagonistának nevezik ; néha azonban egész családok, csoportok is állhatnak egymással szemben. A komédia személyei rendesen nem-nemesek, polgárok a faluról vagy kisebb helységekből valók. — A drámai cselekvén}' kellékeinek felsorolásában Aristotelest követi ; példát sehol sem hoz föl. A szabályok után azonban külön példát ád elő, természetesen nem valamely klasszikus vagy modern, kiváló irótól, hanem Belizár történetéről mondja el, hogy dolgozható fel drámává. — Belizár, a nagy hadvezér, Justinianusnak barátja ; de Theodora császárné és az udvariak ellenségei neki, s arról vádolják, hogy az uralomra tör s épen ezért meg is vakíttatja a császár. A könyviró szerint e történetből most már igy lesz dráma: Mindig a dolog végére kell figyelemmel lennünk ; t. i. Belizár elitélésére, továbbá azon eszközökre és módokra, a melyek ez eredményre segítenek: a gyűlöletre és irigységre — s ezek ellentétére : Belizár boldogságára, a császár kegyességére. A dráma személvei tehát : Belizár, a protagonista ; Justinianus, a ki szereti ugyan, de mégis elitéli őt ; Theodora, a ki üldözi, az antagonista. Mivel azonban a történet nem említi hitelesen a többi személyeket, a költőnek kell egyeseket kigondolnia. S ezek nem lehetnek mások, mint a kik irigyelték Belizár állását s rá vágyakoztak. Pl. a császárnénak a testvére, vagy más herczeg; az udvarnak a feje vagy valamely hadvezér, — kikről az irigykedés könnyen feltehető. — Erre aztán a könyviró részletesen elmondja, mi kerül az egyes felvonásokba, s hogyan lehet belőle egy öt felvonásos tragédiát kikerekíteni. — A könyv ezután még tovább is részletezi a dráma kellékeit. Egy felvonáson belül ne legyen több tiz jelenetnél, de háromnál kevesebb sem. Kisebb darabokban azonban máskép is lehet eljárni. Legjobb, ha a költő 10—12 jelenetet állít elő ugy, hogy egy óra leforgása alatt kényelmesen el lehessen végezni. Egy jelenet ne álljon kevesebből 20 sornál, de többől sem 50-nél, különösen kisebb drámában, a mely egészben 600 sorból álljon. — A drámák stílusára azt mondja, hogy az alsóbb osztályúak számára, egész a syntaxisig irt drámák könnyű, világos latin nyelven legyenek előadva. Néha-néha változatosság végett, közben vitatkozásokat is lehet beleszőni. Végre a drámában szereplő chorusról ir. A következő fejezetek a rokon értelmű szók, — kifejezések, — sa szóátvitelről adnak gyűjteményeket ; majd különböző költőkből összegyüjtögetett hasonlatokat közöl. Ugy látszik, a tanítványok számára szolgáltak ezek mintákul. A következő négy fejezet indexet közöl Vergilius Aeneiséhez, Seneca tragédiáihoz, Claudianushoz és Ovidiushoz, a következő cimek alatt gyűjtve össze költeményeik szebb helyeit : Érzelmek, cselekedetek, helyek, személyek, dolgok és időszakok leírásai, személyek dicsérete vagy becsmérlése, közhelyek és beszédek.