Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1895
73 letenkint minden hét elején, mert minden hónapban egy dolgozatot kellett készíteniük. A vázlat legyen rövid, de a tétel minden részére terjeszkedjék ki ; jelölje meg ugy a bizonyítás, a szónoki kifejezés módjait, valamint a föalakzatokat, melyeket használhatnak, nem különben egyes szerzőknek utánzandó helyeit. Néha szóbeli felvilágosítás is adható, de ekkor egy határozott beszédet kell megjelelnie, a melyet utánozniok kell ; ugyanígy adtak fel verses tételt is ; epigrammra, ódára egyszerűen csak jelölték a tételt ; hosszabb költeményre tüzetes vázlatot adtak. A dolgozatok javítása közben a növendékek egyes szónokoknak vagy költőknek szebb helyeit utánozták; valamely kertet, templomot, hivatalt stb. irtak le ; ugyanazon kifejezést máskép alakították át, görögöt fordítottak latinra vagy viszont ; prózát tettek át versbe stb. A szabályok és a szerzők magyarázásában ez volt a rendes eljárás : Először értelmezték az illető helyet ; majd más szerzők hasonló helyeit hozta fel a tanár — a beszédben pedig a művészi szerkezetre hivta fel a figyelmet. Ezután a szabály alapoka után kutattak, s példákat hoztak fel rá más költőkből vagy Írókból. A szónokban felvilágosították, hogyan használja a megindítás és meggyőzés eszközeit ; majd példákat hoztak fel a történetből, mesékből vagy más ismeretkörből s végre utasítást adtak, hogyan lehet e szabályt más esetben is alkalmazni. A versenyzés a gyakorlatban elkövetett hibák kijavításából, az előző órán előadottak ismétléséből, vagy alakzatok kitalálásából, vagy készítéséből állott ; sokszor a rhetorikai és költői szabályok alkalmazására vagy az írók nehezebben érthető helyeinek felvilágosítására terjeszkedett ki stb. A görögből Demosthenest, Piatont, Thukydidest, Homerost, Hesiodost vagy Pindarost olvasták, továbbá szt. Gergelyt, szt. Vazult és Chrysostomot. Az első félévben szónokot vagy történetirót, a másodikban pedig költőket olvastak. Műveltségűk szélesbítésére szüneti napokon költészeti szabályokat fejtegettek az ódáról, elegiáról stb., vagy történetet, régiségtant olvastak — a katonáskodásról, hadieszközökről, bútorokról stb.; de csak nagyon is csínján. A magánszavalatokon kívül összegyülekeztek a poétákkal együtt minden második szombaton szavaló próbákra; továbbá a tanár is rendezhetett saját osztályában színpadias, párbeszédes előadást — de minden színpadi jelmez nélkül. (Kehrbach V. 398—448.) * * * Ha most már a Ratio alapján adott e tárgybeosztást, módszert vizsgáljuk, megtaláljuk benne a szigorú egymásutánt; minden osztálynak ki van jelölve a czélja, az elérendő eredmény, s az egész öt osztályú rendszer egy szerves egészet képez. Az most már a kérdés, vájjon a kitűzött célt, — a melyet maga a Ratio is kissé ingadozva határoz meg, elérhették-e az előirt módszerrel ?
