Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1895

51 1769. P. Gottgeissl János. 1770. P. Nyirő Ádám. 1771. P. Csapodi László. 1772. P. Roy Márton. 1773. P. Ádami János. 3. A tanár és hatásköre. A tanárok névsora. A Ratio a következőkép irja körül a tanár kötelmeit : Legyen rajta a tanár, hogy ne csak a tudományokban, hanem a ker. erkölcsökben is gyarapítsa növendékeit; használjon fel erre minden alkalmat és tárgyat. — Az előadás kezdetén egyik növendékével imádkoztat s ezt mindnyájan térdelve hallgatják meg; az előadások végével pedig ő kezdi meg az imádságot keresztvetésével. — Szorgosan ügyeljen arra is, hogy minden növendéke jelen legyen a szentmisén naponkint ; ünnep- és vasárnapokon egy, a nagyböjt hetében pedig legalább is két szentbeszédet hallgasson valamennyi. — Nagy súlyt fektessen a vallásoktatásra is, szombaton, esetleg pénteken egy félóra intelmi beszédet mondjon vagy. kateketizáljon. — A vallásos nevelés előmozdítására használja fel a magántársalgást is ; ajálja Mária tiszteletét, a vallásos könyvek olvasását. Szigorúan ügyeljen arra is, hogy a havi gyónásról senki el ne maradjon. — Mindezeken kivül pedig, hogy magasztos célját annál biztosabban elérhesse, imádkozzék maga is gyakran tanítványaiért, s legyen rajta, hogy istenes életének példájával világosítson előttük. Az igazgatónak mindenkor a legszigorúbb engedelmességgel tartozik mindabban, a mi a tanulmányi és fegyelmi ügyekre vonatkozik; az iskolába senkit se vegyen fel, de el se távolítson a nélkül, hogy az igazgatóval ne közölné ; az ö tudta nélkül senkit sem menthet föl a közös isk. teendők alól ; sem nem használhat oly könyvet, a mely engedélyezve nincs. Minthogy osztályában, — különösen, ha nagyon népes volt — maga nem birja ellenőrizni a tanulók szorgalmát, ép azért a jobb tanulók közül deciirioknt jelöl ki, a kik társaikat kikérdezték s pontokkal jelölték a felmondásban ejtett hibákat; ők jegyezték fel azt is, kik nem hozták el az Írásbeli dolgozatokat vagy fogalmazványokat; ők kértek számot a tanár más, esetleges rendelkezésének végrehajtásáról is. Ez volt naponkint a fő ellenőrzés és munkára serkentés. — Rendezzen a tanár versenyeket is ; s vagy o kérdezze a versenyzőket, vagy ezek kérdezzék egymást; gyakorolja ezt annyiszor, a hányszor csak módját ejtheti. — Bocsássa versenyre az ellenfeleket egyenkint vagy csoportosan ; engedje versenyezni a magistratusokat is. A magistratusok szervezése előtt egy óráig latin prózát vagy verset irtak. A ki a legjobban dolgozott, az volt a magistratus feje, a ki megközelítette, az kapta a második hivatalt stb. ; e hivatalnokok rendesen latin nevet viseltek a római köztársaság vagy hadsereg neveiből. Egy osztályban lehetett két magistratus is, a melyek aztán ellenfelek voltak; a magistratus feje rendesen első helyen ült ; ha két magistratus volt, a két 4'