Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1895

42 permissu. Neapoli 1598. E 14 évi munkával készült tanterv volt az alapja a jezsuiták tanításának mindenütt. Ennek alapján ismertetjük meg most már a jezsuiták rendszerét, módszerét a végből, hogy kalauzolásuk mellett életet önthessünk azon sokszor nagyon is sovány adatokba, a melyek a jezsuiták győri gimnáziumáról ránk maradtak. (Kerhbach. V. 4. 6. 225—6.) A jezsuiták gimnáziumai rendesen 5 osztályúak, illetve 5 fokozatúak voltak: 1. a rhetorika, 2. a humanitas vagy poétika, 3. grammatika; ennek ismét 3 fokozata volt : a) syntaxis, bj grammatika, c) principia. Mivel azonban ez utóbbiban sokat kellett végezni s még kezdő tanulókkal volt dolguk, ép azért a principián kivül még egy fokozat volt : 3. parva. A teljes gimnáziumban tehát a következő hat fokozat volt: I. rhetorika (hallgatói rhetorok) ; 2. poétika (poéták); 3. syntaxis (syntaxisták); 4. grammatika (grammatisták) ; 5. principia (principisták) ; 6. parva (parvisták). Ha a tanulók száma fölötte nagy volt, akkor a tartományfő megengedte, hogy parallel-osztályokat is állíthattak föl, de mindkettő egyenrangú volt ; viszont több fokosztály is lehetett együtt egy osztály-teremben, de mindegyiket külön osztálynak kellett tekinteni. Az előbbire egyetlen eset sincs a győri gimnáziumban, az utóbbit ellenben sokszor megtaláljuk ; pedig — mint látni fogjuk — sokszor nagyon is népes fokosztályok kerültek együvé. E főkereten belül a Ratio még a következő módosításokat engedte meg. Ha a gimnázium csak 4 fokosztályu volt, ezen esetben a rhetorika és poétika két külön osztálynak maradtak meg ; a 3. fokon egyesült a syntaxis és grammatika; a 4. fokon pedig a principia és esetleg a parva. -— Ha a gimnázium három fokú volt, akkor az első fokon vagy csak a rhetorika volt, vagy együtt volt a rhetorika és poétika ; a rhetorika csak a rektor engedélyével maradhatott meg különálló osztálynak azon esetre, ha kellő számú növendék volt, s a tanárt nem akadályozta a tanítás rendes menetében. A másik két fokot pedig a fönnebb említett módon osztották két-két osztályra. — Ha a gimnáziumban csak két fokosztály volt, akkor az első fokon a poétika és a syntaxis volt együtt ; a második fokon pedig a grammatika és principia, esetleg a parva is. A mint látjuk, a Ratio nagyon is könnyen bánt el az egyes fokokkal ; a legkülönbözőbb kapcsolatokat engedte meg, a melyekre részint a tanárhiány, részint más körülmények kényszerítették őket. Azt is világosan láthatjuk belőle, hogy a gimnázium teljesen különálló volt az elemi oktatástól; a rendes körülmények közt nem is foglalkoztak vele a jezsuiták, rendesen világi tanítókra bizták. Ha mégis kénytelenek voltak vele foglalkozni, ezt csak a tartományfő — vagy mint Győrött látjuk, — a házfőnök engedélyével tehették. A győri gimnáziumnak mindjárt a kezdetén megtaláljuk az 5 fokot — a mint a Ratio kívánja. 1630-ban, — a mely évtől kezdődnek följegyzéseink — már megvan a poétikai, 1631-ben pedig a rhetorikai osztály. A legelső