Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1895

II előtt tagadták a nekik tulajdonított vallomást, sőt kinyilvánították, hogy ők épen nem ellenezték házuk eladását. 1 A káptalan nem nyugszik, azt a 14 pontra szedett egyezkedő iratát, melyre Dallos püspök 1627 őszén megadta válaszát, most Dombrini Kristófnak, a Jézus-társaság provinciálisának küldi meg. Dombrini 1629. jul. 7-én válaszol a káptalan iratára.

2 A káptalan jul. II. és 12-én gyűlést tartott ; meghívta Forró, Káldy és Vásárhelyi Jézus-társasági atyákat is. A gyűlés tárgya Dombrini válaszának megbeszélése, illetve, ha lehet, végleges egyezkedés a társasággal. A káptalan kijelenti, hogy egyáltalán nem érzi magát kötelezve arra, hogy még egyszer alkudozásba bocsátkozzék, de mivel jószándékot lát a társaságban a végleges megegyezésre s neki is szivén van, hogy végre dűlőre jussanak, kész az ügy ismételt megbeszélésére. — Az egyezség rövid foglalata : 1. A káptalan megelégszik a Gregoroviczi-telekért megítélt 800 frttal. A Jézus-társaság elismeri, hogy e telek továbbra is a káptalan földesúri joghatósága alá tartozik. A polgári házak után a társaság évi cenzusul 15 frtot fizet. 2. Minthogy a jelenleg uralkodó királytól s elődeitől elismert dolog, hogy Győrött a földesúri jog a káptalané, a káptalannak jogában van határt szabni a társaság terjeszkedésének ; de azt megengedi, hogy a város falain kívül, a hol szintén vannak hatósága alá tartozó birtokok, kertet vásárolhat. 3. A káptalan ki fogja mutatni, hogy a házakat törvényellenesen adták át a társaságnak. 4. Hány és mennyi tagot küldjön Győrbe a társaság, a káptalan teljesen a társaságra bizza, mivel meggyőződése, hogy alkalmas egyéneket jelöl ki. 5. Az országos karok és rendek esetleges felzudulása ellenében biztosítékot kér a káptalan ő fölségétől. 6. Annak eldöntésére, van-e itt esküszegés, nincs-e, a káptalan a püspöki karhoz fordul. 7. A társaság megígéri, hogy terjeszkedésre épen nem fog törekedni, sőt még felajánlott birtokot sem fogad el. 8. A társaság Győrből távozása esetén, ő fölsége beleegyezésével a kollégiumot és iskolát a káptalannak engedi át. Az épületek árára sem formál semmi jogot, mert tulajdonképen nem is a társaság a tulajdonos. A káptalan meg kötelezi magát, ha a társaság ismét visszajöhet, útjába akadályt nem gördít. 1 U. o. XXVII. 3830. — 2 U. o. XXVII. 3837.