Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1895

15 gredialni kel. Az most pedig abban áll, hogy az mely hazakat akarnak wennj, ne wegyek pro Patribus, hanem o felsege maganak wetesse, ugy hogy az Dominium ö felsegee legyen, az utan ad inhabitandum engedgye az Pátereknek. En az Posony Collegium dolgában igy progredialtam, és jmmediate az ő felsege Camaraia vette kezehez az hazakat, az utan pedig ad usum adta az Pátereknek; En oda feljs meg irom Bechben, hogy e szerint procedallianak es senki Inhibitioiaval ne gondoljanak ; Nagy ionak kel abból kj iwny, a mit illyen igyekezettel akar az ördög bontogattnj.«

1 Dallos az utasításnak megfelelőleg járt el. Julius 15-én összevesz a maga pénzén, de a király nevére, a piactér (a mai Széchenyi-téren) három szomszédos házat és egy üres telket : Dallos János győrmegyei alispán nejéét, Grebechy Ilonáét, Mereő János kereskedőét, Stahel Tamás kereskedőét és vele szomszédos üres telket, mely Gregoróczi Vincéé volt.

2 E házakat Dobronoky György és Maurak Máté atyák vették át »lakásul.«

3 A káptalan nem hagyta annyiban a dolgot. Julius 24-én a vasvári, majd ugyancsak e hó végén a pozsonyi káptalanhoz küldi Böjthe Miklós és Vasváry György kanonokokat tiltakozó irattal. Kijelenti benne a káptalan: minthogy régi időtől fogva s törvényileg is a belső és külső városban egyaránt a káptalan a földesúr, azért az ilyen fajta kisajátítás ellen nemcsak hogy tiltakozik, hanem esküjénél fogva tartozik is jogát védeni s helyreállítani. Ep ezért kötelességének tartja Stahelt, Dallos Jánost s a többieket a házak eladásában, a Jézus-társasági atyákat és mindenkit, a megvételben, a kisajátításban, továbbá házak építésében, lerombolásában megakadályozni. Kérni fogja a káptalan a királyt, a nádort, a királyi bírókat, valamennyi káptalant és hites helyeket, hogy házakat és telkeket ily módon ne adományozzanak, ilyen ügyben megerősítő iratokat ki ne adjanak, sőt a jövőben megakadályozzanak ilynemű adásvevéseket, adományozásokat.

4 A tiltakozás hiában volt. 1627. szept 20-án megjelent a királyi oklevél,

6 melyben II. Ferdinánd az említett házat és telket volt birtokosuk 1 Győri tört. és régész, füz. I. 169. — a A kath. iskolaügy Magyarországon. II. 53. és 55. 1. E három házhely s az üres telek a mellékelt ^4) tervrajzon, (melyet Villányi Szaniszló »Győr-vár és város helyrajza, erődítése, háztelek és lakossági viszonyai a XVI. és XVIII. században« cimü munkájában közölt 1617. és 1703. telekkönyvek után készítettünk) I. I., 2., 3., 4. számokkal jelezvék. — 3 Gy. K. M. L. XXVII 3825. — 4 Gy. K. M. L. XXVII. 3826. és 3825. — 5 A kath. iskolaügy Magyarországon. II. 51—54. Magyarul: Mi második Ferdinánd, Isten kegyelméből választott fölséges római császár és Németországnak, Magyarországnak s. a t. királya. . . . Emlékezetül adjuk jelen levelünk által tudatván mindazokat, a kiket illet. Fontolóra vévén, hogy a hit és a keresztény vallás annyi lepörgött századoktól lógva a jelen időkig főképen mily eszközökkel terjesztett el és tartatott fenn az emberi nemben, sőt hogy az egész földkerekség minden államaiban oly mély gyökeret verve akkora s oly messze teijedő fényességre és hatalomra kapott, — az isteni gondviselés egyéb csodálatos istápolása mellett azt vesszük észre : hogy a jámbor, a vallást kedvelő